Csodafegyver a gazdaság élénkítésére

„A kormány tartja magát az 50 százalékos pályázati előleg kifizetésének álláspontjához a kkv szektor szereplőinek” – válaszolta a Miniszterelnökség a Világgazdaságnak. Az egyeztetések még zajlanak, de az Európai Bizottság továbbra is túl magasnak tartja a szállítóknak nyújtandó előleg mértékét. Brüsszeli forrásból úgy tudni, nem javított a pozíciókon az a magyar válasz, hogy a nagyvonalú előlegfizetés csak az uniós támogatásrészre vonatkozna.

Ilyen körülmények között tett rá még egy lapáttal a tervre Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a lanyha gazdasági növekedési adat miatt összehívott miniszterelnöki válságtanácskozás árnyékában 100 százalékos előlegfizetést jelentett be. Igaz, nem a versenyszféra szereplői számára, hanem „kizárólag a közszféraszervezeteket” érintené a terv. A kancellária ennél bővebben nem részletezte a kört, de a Széchenyi-tervben hivatkozott jogszabály alapján valamennyi költségvetési szervezet, a tulajdonukban álló cégek és az önkormányzatok ide tartoznak. A cél – ahogy az 50 százalék előre hozott kifizetésével is – a gazdasági növekedés elősegítése. Az előleg a támogatott tevékenység elindítását és likviditásának biztosítását szolgálja, így több projekt valósulhat meg, felgyorsulhat az egyes projektek végrehajtása, ezáltal a szállítók kifizetése – így a Miniszterelnökség levezetése.

Vizsgálják a megatendert

Brüsszel újabb aspektusból vizsgálja a kiemelten kezelt, összesen 420 milliárd forintos, hat darabban meghirdetett viziközműtendert. Mint megírtuk, az Európai Bizottság a közbeszerzési eljárás felfüggesztését kérte alapvetően versenyjogi aggályok miatt. Újabban az merült fel, hogy jogszerűtlen lehet maga a kiírás, így érvénytelen a tender. Legalábbis a brüsszeli bürokraták eddig nem találtak olyan passzust a magyar jogszabályokban, amelyik alapján a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. ajánlatkérőként mások nevében eljárhatna. A viziközműtender esetében pedig ez történik: a majdani kedvezményezett önkormányzatok, illetve társulásaik számára választ nyerteseket.

Nem teljesen világos ugyanakkor, hogy az új rendszer hogyan dobja meg azonnal a GDP-t. A 100 százalékos előleg a kincstári körben kerülne egyik számláról a másikra, majd ennek az 50 százalékát kapnák meg az adott projekt közbeszerzésének nyertesei. Praktikusan az infrastruktúrafejlesztést menedzselő Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. mintegy 800 milliárd forintot kapna meg, ennek a felét utalná tovább, például az aktuálisan futó, 420 milliárdos viziközmű-fejlesztés pályázatain nyertes mélyépítőknek 210 milliárdot. A teljesítésben részt vevő kis- és középvállalkozók pedig akkor juthatnak hozzá a pénzükhöz, ha igazoltan elvégezték a munkát, benyújtották a számlát. Szakértők úgy becsülik, hogy ez legkorábban 2017 februárja után esélyes. A kkv-szektor ekkora spéttel részesülhet az előlegből.

Ráadásul még költséggel is jár az előlegfizetés. Brüsszel nem hajlik ennek a finanszírozására, mondván, az uniós pénzek parkoltatása a kedvezményezetteknél üti a hatékony közpénzfelhasználás elvét. Nem fogja fel az Európai Bizottság, hogy az érdemi munka megkezdése előtt mi indokolja mondjuk a Duna Aszfalt vagy a Mészáros és Mészáros Kft. számára a projekt teljes támogatási összege felének az átutalását. A jelenlegi állás szerint a magyar költségvetésnek kell finanszíroznia az előleget, és azt átmenetileg hitelből kell előteremteni. Ezermilliárd forintonként 30-50 milliárdnyi kamatköltséggel.