Draghi még több információt kért az MNB-alapítványokról - itt a válasz

Kizárólag a másodlagos piacon vettek állampapírt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné nevű alapítványai – közölte a Világgazdasággal Fekete Zoltán, a fél tucat alapítvány együttesen 267 milliárd forintos vagyonát kezelő Pallas Athéné Domus Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója. Ezt annak kapcsán mondta, hogy az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi a DK európai parlamenti képviselőjének, Molnár Csabának írt válaszlevelében azt írta, az EKB többek között folyamatosan figyeli, hogy „a Pallas Athéné Közgondolkodási Program és az MNB által a program köré létrehozott alapítványhálózat” összegyeztethető-e az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel.

Megismételve az április 18-án Molnárnak írt levelében foglaltakat, Draghi emlékeztetett arra, hogy az ominózus EU-szerződés megtiltja nemcsak az EKB-nak, hanem a nemzeti központi bankoknak is, hogy az államadósságot megtestesítő értékpapírokat vásároljanak közvetlenül az elsődleges piacon. Ilyennek Magyarországon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által szervezett aukció minősül, vagy az, ha valaki közvetlenül az ÁKK-tól vásárol állampapírt. Ezen lehetőségek egyikével sem éltek az alapítványok – jelentette ki Fekete –, csak a másodlagos piacon vásároltak. Márpedig ez utóbbi Draghi szerint „elvben nem sérti a monetáris finanszírozás tilalmát”.

Ha viszont az alapítványok kizárólag a másodpiacon jutottak hozzá a május végén 186,5 milliárd forintot kitevő állampapírjaikhoz – melyből 125 milliárdnyi forintban, 61,5 milliárdnyi euróban denominált –, akkor nehezen érthető, miért hirdette meg az alapítványok vagyonát kezelő cég, hogy ezt a pénzt az utolsó fillérig ingatlanokba teszi át. S miért bizonygatják, hogy a náluk lévő állampapírok még az egy százalékát sem teszik ki a teljes hazai állománynak.

Az is elbizonytalanítja a kívülállót, hogy a Világgazdaság érdeklődésére elsőre írásban az MNB-alapítványok kommunikációs munkatársa azt közölte, hogy „az alapítványok mindig igyekeztek törekedni arra, hogy a másodlagos piacon fektessék be vagyonukat, és hogy a befektetések hozamát maximalizálják”, amiből az is kiolvasható, hogy e törekvés nem mindig sikerült. Később értelmező kérdésünkre pontosította szóban Fekete, hogy e kijelentés azt jelenti, nem vettek egyetlen forintnyi állampapírt sem az elsődleges piacon.

Kérdés, meggyőzi-e ez a kijelentés az EKB-t, melynek elnöke a Molnárnak írt válaszlevelében kilátásba helyezte, hogy „további információkat gyűjt az MNB alapítványainak befektetési stratégiájáról és tevékenységéről”.