Az Obama-kormányzat nyolc éve alatt az amerikai gazdaság növekedése nem haladta meg a 3 százalékot egyetlen esztendőben sem, s ezért a jegybank (Fed) is felelős – ezzel nyitotta meg Janet Yellen képviselőházi meghallgatását a texasi republikánus Jeb Hanserling. A pénzügyi szolgáltatásokat felügyelő törvényhozási bizottság elnöke erőteljes nyomás alá helyezte a jegybank elnökét, amikor arról faggatta, nem sért-e törvényt a Fed, amikor a kötelező tartalékokat meghaladó kereskedelmi banki betétekre a rövid lejáratú piaci kamatoknál többet fizet. Yellen szerint nem, de a bizottsági elnököt láthatóan nem elégítette ki a válasz.
A keddi szenátusi monetáris politikai beszámoló után a szerdai képviselőházi meghallgatást – amely az előző naphoz képest a kamatpályát illetően új információkat nem tartalmazott – éles pártviták jellemezték. A demokraták általában támogatóan szóltak a Fed politikájáról, s mint a kaliforniai Maxine Waters bizottsági alelnök rámutatott, a jegybanki elemzések jól tükrözik a kisebbségek jövedelmi helyzetének változását, az egyenlőtlenség növekedését is. Felvetette, mi az oka annak, hogy romlik az aktivitási ráta.
Yellen kifejtette, hogy e jelenség fő oka a „baby boom” tömeges nyugdíjba vonulása. Erre is utalt szintén szerdán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, Christine Lagarde, amikor a nemzetközi pénzügyi szervezet washingtoni irodájában elmondta, milyen következtetésekkel zárult a negyedik cikkely szerinti konzultáció az Egyesült Államok kormányával.
A vezérigazgató leszögezte: a gazdaság jó állapotban van, a munkanélküliség 4,7 százalékra csökkent, de súlyos kihívásokkal kell szembenézni. Elsőként említette a népesség elöregedésének, azaz az aktivitási ráta csökkenésének a jelenségét, amelyet kezelni kell. A második kockázati tényező hosszabb távon a termelékenység növekedésének a csökkenése, holott az utóbbi húsz évben az egy főre jutó átlagjövedelem a termelékenységnek a mainál jóval magasabb emelkedéséből, az innovációból és a hatékonyság javulásából eredt. A harmadik tényező a jövedelmi egyenlőtlenségek tágulása, aminek következtében 15 év alatt egyévnyi fogyasztás veszett el. A negyedik elem a szegénység. Lagarde szerint az amerikaiak 15 százaléka, 46,7 millió ember él szegénységben, ami egyes kisebbségeket különösen sújt. E folyamatokra válasz lehet a minimálbér emelése, az adójóváírás kiterjesztése, szociális programok létrehozása a legrászorultabbak számára. A termelékenység növekedésének gyorsításához elkerülhetetlennek látszik az adórendszer átgondolása, ideértve a társasági adót is, valamint az infrastruktúra és az oktatás fejlesztése a közkiadások növelése révén is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.