Kiderül, mi a baj a GDP-vel

Az első negyedéves, igencsak visszafogott, éves összevetésben 0,9 százalékos (a szökőnaphatás nélkül 0,5 százalékos) növekedést tükröző magyar GDP-adat második, részletes közlése lesz a hét elejének legfontosabb közleménye: megtudhatjuk, hogy pontosan milyen szerkezetben következett be a jelentős lassulás a negyedik negyedévvel összevetve. Az előzetes adat közzétételekor a KSH arról tudósított, hogy az építőipar mellett az ipar is negatívan járult hozzá az éves növekedéshez – utóbbit meglepetésként értékelte Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője. Az azóta beérkezett információk alapján vélhetően a járműgyártás teljesített gyengén, kedden kiderül, hogy pontosan mennyire. A piaci szolgáltatások hozzáadott értéke ugyanakkor erős, gyorsuló növekedést mutathatott. Az áprilisi kiskereskedelmi adat és a hitelezési mutatók alapján a második negyedévben folytatódhat a szektor robusztus bővülése, várakozásunkkal összhangban. A részletes első negyedéves GDP-adatok segítenek majd pontosan felmérni, hogy a lendületvesztésből mi következik a 2016-os teljes évre vonatkozó előrejelzésre nézve. Jelenleg az OTP úgy látja, hogy a 2,1 százalékos prognózisukat nagyon erős lefelé mutató kockázatok övezik.

A KSH másnap teszi közzé a májusi inflációs mutatót: az OTP elemzője szerint kissé csökkenhetett az éves bázisú fogyasztói árindex az áprilisi, a várakozásoknál magasabb 0,2 százalékos értéket követően. A nulla százalékos előrejelzés így is érdemben magasabb, mint amire egy-két hónappal korábban számítottak. Az előrejelzés felfelé változása köszönhető egyrészt az emelkedő üzemanyagáraknak, másrészt az iparcikkek és piaci szolgáltatások enyhén gyorsuló inflációjának, amely áprilisban hosszú idő után első ízben látszódott egyértelműen. A mostani adatközlés fő kérdése, hogy az említett trendinflációs tételekben tetten érhető árnyomás tovább erősödik-e. Az mindenesetre már kijelenthető, hogy az idei év egészére vonatkozó 0,6 százalékos inflációs előrejelzést felfelé mutató kockázatok övezik. Az MNB június 21-én teszi közzé frissített inflációs prognózisát, amely az olajárak elmúlt hónapokban látott emelkedése miatt egészen biztosan felfelé változik majd. (A jegybank márciusban a májusi inflációra mínusz 0,3 százalékot, 2016 egészére 0,3 százalékot jelzett előre.) Az idei éves átlagos fogyasztói árindex a kockázatokkal együtt is 1 százalék alatt maradhat.

A 2017-es inflációs előrejelzés változásának iránya bizonytalan, az idei üzemanyagár-emelkedés lefelé, a kissé élénkülő trendinfláció inkább felfelé húzhatja a jövő évi prognózist. Összességében Dunai nem számol azzal, hogy az infláció 2018 előtt eléri a jegybank háromszázalékos célját, így az inflációs kép változásának valószínűleg nem lesz hatása a monetáris politikára.