Megmenthették volna a bajba jutott adósok felét a kilakoltatástól

A turizmus, a sportszervezetek és az állami hivatalok voltak az idei és a jövő évi költségvetési vita nyertesei: a 2016-os büdzsénél bő 30, a jövő évi költségvetésnél mintegy 70 milliárd forintot talált a parlamenti eljárás során a kormányzat – hol nagyobb bevétel, hol megtakarítási lehetőség – formájában, amit különböző célokra osztott el. Végignéztük, mire lehetett volna még ezt az összeget fordítani – ha úgy tetszik, itt a Világgazdaság populista listája.

1. Hiánycsökkentés. Ha a kormányzat nemet mond a csepeli birkózóakadémia létrehozására vagy a Lakitelek Népfőiskola új épületére (és a többi általa befogadott módosítási igényre), akkor a vita során talált bevételek és megtakarítások a hiányt csökkenthették volna: az idén a 30 milliárdos lefaragás révén a GDP 0,1 százalékával, jövőre a 70 milliárd révén 0,2 százalékkal. Ez az idei büdzsében nem tűnik jelentősnek, hiszen a két százalék körüli deficittel az államadósság mérséklése is könnyedén megoldható, jövőre azonban a 2,4 százalékos hiány lefaragása nagyobb jelentőséggel bírhat ebből a szempontból. (Ráadásul hosszabb távú megtakarítást is jelentene, hiszen ennyivel kisebb összeget kell finanszírozni, az alacsonyabb hitelfelvétel pedig tovább csökkenti a kamatkiadásokat.)

2. Különadók eltörlése. A kormány az idei 30 és a jövő évi 70 milliárd forintot felhasználva könnyedén eltörölhette volna már júniustól kezdve a bankadót, megfogadva a nemzetközi szervezetek iránymutatásait. Az Európai Bizottság, az IMF és számos szakértő szerint ugyanis a versenyképességet rombolják az ágazati különadók, amelyek gátolják a fejlesztéseket egyes szektorokban, vagyis visszafogják a növekedést. A bankadóból jövőre már csak 66,5 milliárd forint bevétele van a büdzsének, de ha ennek eltörlése nem tetszene a kormánynak, akkor választhatná a közműadó (52,5 milliárd bevétel) és a reklámadó (11 milliárd) közös eltörlését is. (Utóbbi esetben nem is kellene azon törnie a fejét, hogy a világon egyedüliként miként bírhatná rá a Google-t és a Facebookot a náluk megjelenő reklámok utáni adófizetésre.) 

3. A családi pótlék emelése. A családi pótlék szintje 2008 óta változatlan, azóta 25 százalékot veszített vásárlóerejéből. Az ellenzéki pártok mellett a civilek is kezdeményezték az emelést, ám a kormány részben a forráshiányra, részben az eltérő támogatáspolitikára hivatkozva ezt elutasította. Tény: a kabinet a gyermekek után járó adókedvezmény bővítésén keresztül támogatja a családokat, amire jövőre több mint 300 milliárd forintot fordít. A kedvezmény a kétgyermekeseknél kétezer forintos lépcsőkben emelkedik – idén 10-ről 12 ezer, jövőre 12-ről 14 ezer forintra. Az emelés 16 milliárd forintba kerül jövőre, a 70 milliárdos keretből mindenesetre egy csapásra könnyedén 20 ezer forintra lehetne növelni a kedvezményt, és nem kellene ezzel 2019-ig várni. Más kérdés, hogy ez kevésbé jelent segítséget az alacsonyabb jövedelmű családoknak, ahol a kedvezményt vagy annak növelését nem tudják már kihasználni. A nagyobb családi pótlék épp a szegényebbeken segítene. Ha az idei és a jövő évi lobbipénzt erre fordították volna, akkor 20 százalékos emelésre lenne lehetőség július elsejétől. Ez a háromgyermekeseknél havonta csaknem 10 ezer, a kétgyermekeseknél több mint 6 ezer forintos többletet jelentene.

4. Dupla béremelés az egészségügyben. Az egészségügyi dolgozók bérfeszültségeinek oldására az idei költségvetésben 66,3 milliárd forintot különítettek el. Ez a bejelentések szerint 20 százalékos béremelésre elég, ám az összeget könnyedén meg lehetne duplázni az idei 30 és a jövő évi 70 milliárd felhasználásával, ami valószínűleg hatékonyabban állítaná meg az ágazatból való elvándorlást. Ezzel az egészségügyi dolgozók keresete elérné a közigazgatás-védelem szakágazatban dolgozók jövedelmét. A kormányzat persze a szociális szféra bérfejlesztésére is gondolhatna, itt az átlagjövedelem nem éri el a minimálbér szintjét sem (ami a szektorban foglalkoztatott közmunkások száma mellett a szakdolgozók kirívóan alacsony fizetése miatt van így). Itt a 30 + 70 milliárd forint számításunk szerint 60 százalékos bérnövelést tenne lehetővé, amivel a bruttó átlagfizetés megközelítené a 170 ezer forintot.

5. Nagyobb nyugdíjemelés. A költségvetési módosítások során elköltött 70 milliárd forint a jövő évi öregséginyugdíj-kiadásoknak a 2,5 százalékát jelenti, ám ennél valamivel nagyobb emelésre adna lehetőséget a keret. A 0,9 százalékos nyugdíjemelés ugyanis a keret növekedésének csak egy részét indokolja, az ellátásokra a létszám növekedése, illetve az új belépők nagyobb nyugdíja miatt is többet kell költeni; a jövő évi öregségi nyugdíjkiadás az ideinél 2,76 százalékkal, 85 milliárd forinttal lesz nagyobb. Ám miután a cserélődés és a létszámváltozás hatása már megjelent a kiadásokban, a 70 milliárdos többlet nagyobb, akár 3 százalék körüli emelést is lehetővé tenne az egyébként járó inflációs korrekción felül.

6. Húszezer hiteles megmentése. A bajba jutott jelzáloghitel-adósok jelentős részét menthetné meg a Nemzeti Eszközkezelő, ha a kormány rászánna erre 70 milliárd forintot. A társaság eddig 25 ezer adóst mentett meg a kilakoltatástól, egyenként kevesebb mint 4 millió forintért megvásárolva a hiteltartozásukat (és vele a lakásukat). A jegybanki kimutatások szerint mintegy 144 ezer olyan jelzálogszerződés van, amelyet egyáltalán nem vagy csak késve törlesztenek – ezeknél az eszközkezelő jó megoldás volna. Nemcsak az adósok bérelhetnék ugyanis a lakásukat az államtól, de a bankok is likvid tőkét kapnának a lakott, így nehezen eladható ingatlan helyett, ami segítené a hitelezés, ezen át a gazdaság fellendítését.

7. Tízezer élet megmentése. Évek óta 5,6 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a méltányossági térítésekre – ez a keret jövőre 2,6 milliárd forintra csökken (a magyarázatok szerint technikai okok miatt), az elvont 3 milliárd forint a szakellátásban jelenik meg. A keret azon kezelések, gyógyszerek megvásárlására áll rendelkezésre, amelyeket a társadalombiztosítás egyébként nem finanszírozna: ezek drágább, akár több millió forintos terápiák vagy különleges gyógyszerek ritka kórképek kezelésére.

Nagyjából a rákos betegek utolsó reményét jelenti a támogatási keret, olyan gyógyszereket kaphatnak meg, amelyeket egyébként nem írnának fel nekik, pedig megmentheti az életüket. A keret korlátozott, vagyis nem mindenki kaphat meg mindent: hírek szerint a nehézkes adminisztráció és az elutasítások magas száma miatt eleve kevesebben is próbálkoznak. Az OEP nem ad ki adatot az elutasítottak számáról, legutóbb annyit közöltek, hogy egy év alatt több mint ötezer beteg kapott a keretből (és erre nyolcmilliárdot fordítottak, vagyis még tágították a lehetőségeket). Ha a keretet a tízszeresére emelnék, akkor valószínűleg több mint tízezren jutnának olyan terápiához, amely nagyobb esélyt jelentene a gyógyulásra.