Csak csordogál a tőke Magyarországra

Alig érkezett külföldi tőke az országba az elmúlt években, ami oda vezetett, hogy a gazdaság méretéhez képest egyre alacsonyabb az FDI-állomány. A világgazdasági válság kirobbanása óta a GDP-arányos nettó FDI szinte folyamatosan csökken Magyarországon, s a tavalyi év végére 1998 óta nem látott mélypontra hanyatlott. Az FDI-állomány úgy csökkent a GDP 40 százalékára, hogy 2010-ben még a bruttó hazai termék felét meghaladta, és a válság kirobbanása előtt ennél magasabb szintet is láthattunk.

Nem csoda, hogy csökkent a GDP-arányos nettó FDI, hiszen a külföldi bankok feltőkésítését leszámítva, gyakorlatilag évek óta alig növekszik a külföldi tőkebeáramlás, ami kerékkötője lehet a gazdaság további felzárkózásának a következő években. Ugyanakkor az is csökkentette a GDP-arányos FDI-t, hogy a gazdaság a válság kitörése óta nem látott mértékben nőtt (2014-ben 3,7, 2015-ben pedig 2,9 százalékkal), miközben a tőkebeáramlás nem indult emelkedésnek. Az idei első negyedévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján szerény, 200 millió eurós FDI-beáramlás több mint felét ráadásul a CIB Bank tőkeemelése adta, vagyis a 2016-os folyamatok sem túl biztatók.

A vállalati szektor nettó FDI-tartozása már a 2000-es évek végén is a GDP közel 40 százalékát tette ki a korábbi privatizációk hatására, és ez a növekedés egészen 2009-ig folytatódott, amikorra a GDP több mint 50 százalékát tette ki a mutató – emeli ki a jegybank elemzése. A pénzügyi válságot követően azonban a felzárkózó országokba áramló tőke mértéke lecsökkent, így a Magyarországra érkező közvetlentőke-források is mérséklődtek.

A hatást tovább fokozták az elmúlt években megvalósult állami felvásárlások, amelyek következményeként tovább csökkent a külföldiek magyarországi közvetlentőke-befektetése; többek között ilyen volt a Mol-részesedésvásárlás, az E.On és az Antenna Hungária felvásárlása is. Emellett egyes nagyobb belföldi cégek külföldi vállalatokat vásároltak fel.

A bankok GDP-arányos nettó FDI-állománya ugyanakkor annak ellenére csökkent mintegy 2 százalékponttal a válság kitörése óta, hogy a külföldi bankok 4 milliárd eurót meghaladó összegben emelték a tőkét magyarországi bankjaikban. Ennek hátterében az MNB szerint elsősorban az áll, hogy a válság miatt megemelkedett nem fizető hitelek miatti leírások, illetve a végtörlesztéshez és elszámoláshoz kapcsolódó veszteségek is az FDI-állományt csökkentették, aminek hatását a hazai bankok külföldi tőkeemelése is erősítette.

Adót optimalizálnak nálunk?

Az elmúlt években a bruttó FDI-beáramlást meghaladta a hazai szereplők közvetlentőke-kifektetése, így a nettó FDI-állomány enyhén mérséklődött. Ugyanakkor folyamatosan emelkedett a be- és kiáramló közvetlen tőke bruttó értéke, ami mögött részben a jelentős átfolyó tőke áll. Az MNB szerint a források egy része vélhetően adóoptimalizálási célból magyar leányvállalatokhoz került tulajdonosi hitel vagy tőke formájában, melyet a vállalatok továbbadtak külföldre.