Magáncsőd: borsos lehet a védelem ára

Rendeletben szabályozza a kormány, hogyan tegyék pénzzé azoknak a vagyonát, akik beléptek a magáncsődbe. A kormányzati honlapra felkerült rendelettervezetet szerdán délutánig lehet véleményezni, emiatt még lehetséges, hogy módosul. A magáncsődtörvény, amelyhez a rendelet kapcsolódik, a KDNP főleg hiteladósoknak kitalált, tavaly szeptemberben élesített adósságkönnyítő csodafegyvere. Eddig nem volt nagy keletje, a várt több tízezer jelentkező helyett június elejéig alig több mint 400 adós kért az új intézményből, s valószínűleg a mostani tervezet sem fog tömegeket vonzani.

A magáncsődben az adós védett a végrehajtástól, de cserébe gyakorlatilag minden vagyona és bevétele eladható és felhasználható a tartozásai csökkentésére, amellyel az eljárás kezdeményezésekor rendelkezett, és az is, amit alatta szerez. Vannak persze kivételek, például a mindennapi élet használati tárgyait, a mosógépet, a hűtőszekrényt, a kerti eszközöket, könyveket, a gyerek játékait, az alapvető élelmiszereket, a kályhát és a tüzelőanyagot vagy a gyógyszereket nem köteles eladni. De ezekről is dönthet úgy, hogy mégis bevonja őket az adósságrendezésbe.
A tervezet szerint az egyik megoldás, ha az adós bíróságon kívül megállapodik azokkal, akiknek tartozik, hogy milyen ütemezésben és hogyan verik dobra a tárgyait. A megállapodás lényegében egy lista lesz, amelyben felsorolják az eladásra kijelölt tárgyakat, azok forgalmi értékét, illetve azt, hogy milyen irányáron hirdetik meg őket. A legalacsonyabb eladási árat is előre rögzíteni kell, erre akkor lesz szükség, ha nem kelnek el elsőre a tárgyak. Az is bekerül majd a megállapodásba, hogy a hitelezők hogyan tudják rajta tartani a szemüket a tárgyak eladásán és a befolyó pénzen. Az adósnak pedig vállalnia kell, hogy az érdeklődőket tájékoztatja a portékáról. Ezenkívül számos nyilatkozatot és igazolást kell benyújtania, például arról, hogy eladhatja a kijelölt tárgyakat.

Egy másik megoldás, hogy egy bírósági adósságrendezési eljárásban feljogosítják az adóst, hogy ő maga értékesítse a vagyonát. Eközben rajta tartja a szemét a családi vagyonfelügyelő, hogy mindent szabályosan ad-e el, és a bevételt az adósságtörlesztési számlára utalja-e. Az egymillió forintnál értékesebb tárgyakat nyilvánosan, a sajtóban vagy elektronikus internetes értékesítési felületen fogják meghirdetni. Ezután következik majd a licit, és a legmagasabb ajánlatot tevő kapja a tárgyat. A vevők a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus értékesítési rendszerében licitálhatnak majd. Ehhez le kell tenniük a kikiáltási ár 5 százalékát, vagyis egy 10 milliós ingatlan esetében 500 ezer forintot. Előfordulhat, hogy a vagyon eladásának borsos ára lesz, amit az adósnak kell állnia. A tervezet szerint az irányár 1 százalékát, de legalább 5-15 ezer forintot kell fizetnie, ha elektronikusan értékesítik a tárgyait. Ennek alapján egy 10 milliós ingatlan értékesítésénél egy 100 ezer forintos cech is beeshet, majd megismételt árverés esetén az összeg felét ismét ki kell fizetni.

A rendelettervezet rögzíti azt is, hogy a legalacsonyabb eladási ár ingatlan esetében nem lehet alacsonyabb az irányár 80 százalékánál, de le lehet menni 70 százalékra is, ha hatvan napon át, többszöri meghirdetésre sem kel el. Ha nem ingatlanról van szó, először az irányár 70 százalékáig lehet csökkenteni az összeget, és a 60 százaléka lehet az utolsó ár. Ha több alkalommal sem sikerül eladni az ingatlant, a bank az irányáron vagy afölötti áron megveheti, ha akarja. Ha így sem kel el, az ingatlant el lehet adni a legalacsonyabb áron másnak, akinek szintén tartozik az adós.