Az autóiparba dől csak a pénz

Újabb rekordot dönthet az idén a HIPA, a Nemzeti Befektetési Ügynökség ugyanis már most 2,3 milliárd euró beruházás elintézésénél tart, ám ettől még nem feltétlenül lesz kiugró az idei működőtőke-beáramlás. Tavaly 1,4 milliárd eurónyi beruházást, 67 projektet hozott az országba az állami ügynökség, és ezzel közel 13 ezer munkahelyet teremtettek. Az idén eddig 2,3 milliárd eurónál tartanak, ami 41 befektetési döntést és közel 11 600 munkahelyet jelent.

Tavaly az autóipar dominált, és ez most sincs másként: a 16 idén elhatározott járműipari beruházás az idehozott tőke és a teremtett munkahelyek kétharmadát adja. Ez a dominancia akkor is erős (45-50 százalékos), ha levonjuk a Mercedes óriásberuházását, amely önmagában egymilliárd eurót és 2500 új munkahelyet jelent. Emellett még a szolgáltatóközpontok rúgtak labdába: összesen hét SSC létesítését intézte idén a HIPA, ám ezek a munkahelyek számában és a befektetett tőke nagyságában is elmaradtak az autógyártásétól.

Az állami ügynökség erőn felüli teljesítménye ráadásul a tőkebeáramlási számokban egyelőre nem látszik. A HIPA kiugró eredménye ellenére tavaly a legrosszabb évet zárta ebből a szempontból a magyar gazdaság. A General Electric tőkekivonásai, a Budapest Bank eladása, másrészt az Alstom-felvásárlás nyereségének itteni elszámolása, majd a pénz kivitele egyszerűen értékelhetetlenné teszik az alapstatisztikát. Ám a korrigált nettó tőkebefektetési egyenleg is rekordalacsony volt (alig haladta meg az egymilliárd eurót), ami a válság óta a legrosszabb szám. Ráadásul nagyon gyors javulásra – a Mercedes nélkül – nincs is esély.

A múlt év megismételhetetlennek tűnő rekordot hozott a tőkebeáramlásban: a világszintű FDI az ENSZ kereskedelmi és gazdasági szervezete, az UNCTAD szerint 2015-ben mintegy 36 százalékkal nőtt, megközelítve az 1700 milliárd dollárt. A tőke azonban a fejlett országokat vette célba, az Európai Unióba irányuló befektetések 68, az Egyesült Államokba áramló tőke 194 százalékkal emelkedett. Eközben a fejlődő országokba irányuló tőke 5 százalékkal nőtt csupán, míg az átalakuló gazdaságokba áramló FDI 54 százalékkal csökkent is – nagyrészt a helyi konfliktusok és az alacsony olajárak hatására.

Az UNCTAD úgy véli, hogy a fúziók és felvásárlások visszaesése miatt idén mérséklődik a világszintű tőkeáramlás. Ezt a világgazdaság törékenysége és a volatilis pénzügyi piacok mellett a gyenge kereslettel és a feltörekvő gazdaságok növekedésének lassulásával – vagyis a Kína-szindrómával – magyarázzák.

Aggódni persze egyelőre nincsen ok – a Mercedes mellett – ott van az a remény is, hogy a térség tőkevonzó képességét eddig jól használta ki az ország. Az elmúlt tíz évben átlagosan évente a GDP 4,67 százalékát sikerült működő tőkeként vonzani, ami a legjobb eredmény a versenytárs országokkal összehasonlítva. Az elmúlt tíz évben Magyarország összesen 43 milliárd dollár befektetett tőkénél tart (a kiábrándító múlt évi tőkekivitel nélkül ráadásul 60 milliárd feletti lenne az eredmény). Ez a csehek és a lengyelek után a harmadik helyhez elég a régióban – ám a nemzeti össztermék arányában már vitathatatlan hazánk elsősége. Igaz, a teljesítmény hullámzó: a cseh vagy a lengyel gazdaságba érkező FDI nem mutat ilyen mértékű volatilitást.