Kisebb szerencsével – és persze hozzá a központi akarattal – akár meg is valósíthatja Orbán Viktor év eleji kívánságát Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezetője. A miniszterelnök januárban azt közölte, hogy szerinte nem elég a GDP-arányában mérsékelni az adósságot, hanem erre forintban számolva is szükség lesz. „A kívánatos állapot az, hogy ha ma 100 forint adósságunk van, akkor holnap 98 legyen” – közölte egy reggeli rádióinterjújában a miniszterelnök. A júliusi adósságszámok alapján ma ettől sem vagyunk messze: a központi költségvetés adóssága ugyanis 25 135 milliárd forint volt: kevesebb a féléves értéknél, és alig valamivel rosszabb a tavaly ilyenkor regisztráltnál.
A múlt év végén a központi adósság 24 700 milliárd forintot tett ki, ám 2015 júliusában még 24 998 milliárd forintnál jártunk – igaz, egy héttel előtte és utána is magasabb volt a szint. Valójában az adósság forintban mért értéke valahol az idén júliusi körül ingadozott egy éve is. Akkor a második fél év jobb államháztartási eredményei, a devizakötvény-visszavásárlási program és a jegybank segítsége nyomán sikerült leszorítani az adósságot úgy, hogy végül a GDP-arányos ráta is csökkenni tudjon.
Az már látszik, hogy az adósságmutatók kisebbek lesznek (a gazdasági növekedésből és a nominálisan alapvetően változatlan adósságszámból ez következik). A kérdés az adósság nominális csökkentése, amihez arra volna szükség, hogy a költségvetési hiány ne legyen magas a második fél évben. Ez a kormányzat költekezési kedvén múlik.
Ugyanakkor külső tényezők is segíthetnek: az erősebbé váló forint és a gyengülő euró például segítheti az adósság visszaszorítását. Utóbbi az egyéb tartozásállományt érinti: azért, hogy az adósságban Magyarország csak az euróval szembeni kockázatot fussa az ÁKK folyamatosan swappolja a más valutákban felvett adósságot, aminek az eredményeként a technikai elszámolások miatt az euró gyengélkedése esetén csökken, erősödésekor pedig nő az állami tartozásállomány. Miután az idén az euró gyengült egy picit, az állomány emiatt csökkent is 52,5 milliárd forinttal a múlt év végihez képest. A forint erősödése ugyanakkor összesen 9,6 milliárddal csökkentette a tartozás mértékét.
A devizaárfolyamok változásának ugyanis – mint látszik – egyre kisebb a jelentősége. Az ÁKK jelentése szerint július végén ugyanis ismét kisebb házirekordot döntöttek, hiszen a központi költségvetés adósságán belül tovább sikerült mérsékelni a devizatartozás arányát. Ez 2010-ben még 50 százalék felett volt, a megelőző hónapban 27,1 százalékon állt, július végén azonban az arányt 25,9 százalék alá sikerült szorítani. Ráadásul a kitettséget tovább mérsékelte, hogy a külföldi befektetők állampapír állománya júliusban tovább csökkent 32 milliárd forinttal az előző hónaphoz képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.