Nagyon legyengült a pénzünk hetven év alatt

Hetven éve, 1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon az új fizetőeszközt, a forintot. Akkor azért vált szükségessé az új nemzeti valuta megteremtése, mert a pengő a második világháborút követő hiperinfláció áldozatává vált, az akkori pénzromlás még ma is világrekordnak számít.

1945 tavaszán még csak az ezer, őszre már a százezer pengős bankó volt a legnagyobb forgalomban lévő címlet. Hamarosan következett a millpengő, majd a billpengő, végül az adópengő, amely eleinte csak adófizetésre szolgált, később fizetési eszközzé vált, s kétezertrillió pengőt ért – ez esetben tizennyolc nullát kell az egyes után írni. Az árak már naponta 1500 százalékkal nőttek, azaz 24 óra alatt drágultak tizenötszörösükre, s elkészült – bár sohasem került forgalomba – a világ legnagyobb értékű papírpénze, az egymilliárd billpengős is.

Az új fizetőeszköz bevezetésének időpontját az határozta meg, hogy mikor kapjuk vissza Amerikától a nyilasok és nácik által elhurcolt aranytartalékunkat, ez képezte ugyanis az új valuta fedezetét, egyúttal lehetővé tette, hogy a gazdaság megfelelő működésének elérése előtt az állam élelmiszert és bizonyos fogyasztási cikket importáljon, hogy az új valutával szemben legyen árukínálat. Nem sokat kellett a forintból forgalomba hozni: először összesen 300 milliót, ennyiből ki lehetett osztani az 1946. júliusi fizetéseket és megvenni az aranyat és dollárt vagy svájci frankot azoktól, akik ezt beváltották forintra.

Érdekes, hogy a forintunk vásárlóértéke hogyan változott az elmúlt hetven év során. Az árakat anno rendeletben állapították meg, egy kiló kenyér 0,96 forintba került például – ma az egykilós kenyérért 262 forintot kell fizetni. Ez összességében 274-szeres árnövekedés, vagyis kétszerese az átlagosnak. A tej literje is 1 forint volt, ez ma átlag 210 forint körül van. Egy doboz cigaretta 2 forint volt, ma 1000 forint körül van. A benzin literje 1,60 volt, ez most a 200-szorosa. Ha ez alapján összességében akarjuk a pénzromlást meghatározni, azt mondhatjuk, hogy a 70 év alatt nagyjából 300-szoros volt, vagyis 300-ad részére esett a pénz értéke.

A mostani bankjegysorozat bevezetését 1997-ben kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank. A 6 címletből álló bankjegycsalád utolsó – egyben legmagasabb – címlete a 20 000 forintos, amely 2001 februárjától van forgalomban.

Egy bankjegy tömege kb. 1 gramm.

Egy bankjegy átlagos élettartama 4-5 év, egy érmének az átlagos élettartama 27-28 év.

Egy év alatt egy bankjegy átlagosan csaknem kétszer fordult meg a jegybankban 1998-ban, 2010 óta pedig már évente nem egész egyszer.

A bankjegypapírunk gyapotból készül. Ez teszi lehetővé, hogy kézről kézre járva, hajtogatva, gyűrve is sokáig felismerhető és forgalomképes maradjon. Évente az összes forgalomban lévő bankjegy kb. egyharmadát le kell cserélni. Az elhasználódott bankjegyeket apró csíkokká zúzza le a megsemmisítő gép, majd préseléssel tömör, tégla alakú brikettek készülnek belőle, Évente 40-50 tonna bankjegyet semmisítenek meg így, pótlásukra az MNB évente átlagosan 4-5 milliárd forintot költ el.És hogy meddig lesz velünk a forint, hogy megér-e újabb 70 évet? Jelenleg az uniós jog alapján az összes tagállamnak kötelező eurót használni, vagy előbb-utóbb áttérnie az euróra. A csatlakozásunk után rendszeresen napirenden volt ez a kérdés, de a 2008-as válság óta senki sem beszél komolyan az euró bevezetéséről. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy hónappal ezelőtt egy interjúban azt mondta, nem tartja alaptalannak, hogy Magyarország 2020-ig csatlakozzon az eurózónához, szerinte azonban „a forint nevű házból akkor érdemes elköltözni, ha biztonságosabb fedelet találunk”. Egyelőre azonban az euró bevezetésére uniós tagságuk okán kötelezett hét ország egyike sem felel meg valamilyen szempontból a belépési feltételeknek – állapítja meg az Európai Központi Bank nemrég publikált 2016-os konvergenciajelentése.

A mostani bankjegysorozat bevezetését 1997-ben kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank. A 6 címletből álló bankjegycsalád utolsó – egyben legmagasabb – címlete a 20 000 forintos, amely 2001 februárjától van forgalomban.

Egy bankjegy tömege kb. 1 gramm.

Egy bankjegy átlagos élettartama 4-5 év, egy érmének az átlagos élettartama 27-28 év.

Egy év alatt egy bankjegy átlagosan csaknem kétszer fordult meg a jegybankban 1998-ban, 2010 óta pedig már évente nem egész egyszer.

A bankjegypapírunk gyapotból készül. Ez teszi lehetővé, hogy kézről kézre járva, hajtogatva, gyűrve is sokáig felismerhető és forgalomképes maradjon. Évente az összes forgalomban lévő bankjegy kb. egyharmadát le kell cserélni. Az elhasználódott bankjegyeket apró csíkokká zúzza le a megsemmisítő gép, majd préseléssel tömör, tégla alakú brikettek készülnek belőle, Évente 40-50 tonna bankjegyet semmisítenek meg így, pótlásukra az MNB évente átlagosan 4-5 milliárd forintot költ el. -->