Apple-ügy: Dublin elugrana a talált pénz elől

Visszafelé is elsülhet az Európai Bizottság határozata, amellyel soha nem látott mértékű terhet róna egy az Európai Unióban működő amerikai multira annak adóoptimalizálási gyakorlata miatt. Mint megírtuk, Írországnak 13 milliárd eurót kellene kamatostul megfizettetnie az Apple-lel tízévi adóhiány fejében. Ez az összeg a BBC számításai szerint megegyezik Írország éves egészségügyi kiadásaival vagy a szociális juttatások kétharmadával – Dublin mégsem örül a döntésnek, sőt, mint Michael Noonan pénzügyminiszter bejelentette, meg is fellebbezik. Az ír kormány tegnapi ülése előtt a miniszterelnök Enda Kenny ugyan közölte, hogy időt vesz igénybe, amíg áttanulmányozzák a bizottság 150 oldalas határozatát, de azt már leszögezte, hogy az nem érinti a 12,5 százalékos ír társasági adót, illetve a szélesen értelmezett vállalati adórendszert.

Utóbbit azért is fontos lehetett hangsúlyozni, mert Írország gazdaságpolitikájának egyik alapja az alacsony társasági adó, illetve a multik „adótervezésének” kedvező szabályozás – nem véletlenül választotta európai székhelyeként az Apple mellett például a Google, a Facebook vagy a Twitter is. Ezeket a lehetőségeket azonban bárki igénybe veheti – hangsúlyozzák Dublinban. Az ír adóhivatal nem köt megállapodásokat – mondta Noonan a CNBC-nek –, csak véleményezi az egyes társaságok adózási helyzetét. A miniszter azt az érvet is elővette, amellyel már az Apple is élt a döntés után kiadott közleményében, nevezetesen, hogy a bizottság a versenyjogi szabályozáson, vagyis az állami támogatás tilalmán keresztül próbálja befolyásolni az egyes uniós országok adópolitikáját (utóbbi nemzeti hatáskörben van). Mások arra figyelmeztettek – köztük volt az USA kereskedelmi minisztere, Carlos Gutierrez is –, hogy a bizottság lépése befolyásolhatja a befektetők döntéseit is, ráadásul egy olyan időszakban, amikor az EU-nak nagy szüksége volna a beruházásokra. A versenyügyekben illetékes biztos, az Apple elleni vizsgálatot vezető Margrethe Vestager viszont éppen azzal érvelt, hogy az adóelőnyök elleni fellépéssel egyenlő pályákat akarnak megnyitni minden az EU-ban tevékenykedő vállalat előtt.

Az Apple elvből is fellebbez a határozat ellen, miután szerintük semmilyen szabálytalanságot nem követtek el – jóllehet anyagilag nagyon nem rendítené meg a céget, ha azonnal eleget tenne az EU által el­vártaknak, hiszen úszik a pénzben. A Bloomberg adatai szerint a múlt hónapban 232 milliárd dolláron ültek, ebből mintegy 214 milliárdot külföldön tartott az Apple. A kisebbségi ír kormánynak viszont olyan parlamenti véleményekkel is számolnia kell, hogy jobb lenne megkapni ezt a pénzt, hiszen minden egyes polgárra közel 3 ezer euró jutna.

Erre azonban úgyse lenne esélyük az íreknek egyhamar, hiszen ha akár csak az egyik érintett fellebbez, akkor is évekig elhúzódhat az eljárás – nem véletlenül hívták fel máris többen a figyelmet, hogy egyelőre a jogászok örülhetnek a legjobban a helyzetnek. Az igazi nevető harmadik azonban az EU-ból kilépni készülő Egyesült Királyság lehet: pénzügyminisztériuma máris kiadott egy közleményt, hogy üdvözölnek minden társaságot, amelyik ott akar beruházni – mintegy jelezve, hogy az EU nem szólhat majd bele a szabályaikba –, igaz, hozzátették, hogy a brit adókat meg kell majd fizetni.