Bekészítették a családi ezüstöt, az EKB lépése hozhat fordulatot

A nyugdíjkiadások további lefaragásáról és az állami vagyonelemek egyetlen ernyő alá vonásáról döntött a görög parlament: a szűk többséget szerző törvénycsomag elfogadása volt a feltétele annak, hogy az ország hozzájusson egy újabb, 2,8 milliárd eurós részlethez a tavaly összerakott 86 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomagból. A most felállítandó holdingba bekerülnek a tőzsdén jegyzett közüzemi szolgáltatók állami kézben levő tulajdonhányadai, a repülőterek és az autósztrádák, a privatizációs ügynökségnél levő állami vállalatok, a banki stabilitási alap, valamint az állami ingatlanok. A holding fölött a görög pénzügyminisztérium gyakorol ellenőrzést, de vezetőjét az ország hitelezőinek csoportja választja ki.

A közüzemi szolgáltatók szakszervezetei szerint e cégek egy holdingba pakolásával valójában azok áron aluli magánosítását készítik elő, és a keddi tüntetések után újabb tiltakozó akciókat, sztrájkokat helyeztek kilátásba. A vagyonelemek átcsoportosítása nem azt jelenti, hogy az állam lemond a tulajdonáról – mondta a parlamenti vitában Panosz Szkurletisz energiaügyi miniszter. Nincs szó privatizációról sem – tette hozzá –, és arról sem, hogy ezeket az eszközöket hitelfedezetként használnák.

A most elfogadott törvények mindenesetre a nemzetközi mentőakció első felülvizsgálatának lezárását eredményezhetik, a hitelezők, vagyis az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Stabilitási Mechanizmus és a Nemzetközi Valutaalap képviselői október közepén találkoznak a második felülvizsgálat levezénylése érdekében. Az ahhoz kapcsolódóan elvárt reformoknak ki kell majd terjedniük a munkaügyi szabályozások megváltoztatására is.

Athén abban bízik, hogy ha a maradék reformtörvények is átmennek, és folytatódhatnak a lehívások a hitelcsomagból, akkor jövőre már a görög államkötvények is bekerülhetnek az EKB mennyiségi lazítási programjának keretébe. Elemzők szerint ez hozhatna igazi fordulatot Görögország és a görög eszközök megítélése terén. A múlt héten a görög üzleti élet vezető szereplői, illetve kormányzati illetékesek az athéni tőzsde londoni roadshow-ján próbálták győzködni a befektetőket – emlékeztetett a Bloomberg –, de rendre a politikai kockázatokkal, az elhalasztott reformokkal, a magas vállalati adókkal, általában a kedvezőtlen üzleti klímával kapcsolatos kérdésekbe ütköztek. Az athéni tőzsdén jegyzett görög részvények árfolyama idén eddig átlag 11 százalékkal csökkent – tavaly értékük mintegy negyedét vesztették el –, a tízéves államkötvények hozama 8 százalék fölött van, ez messze a legmagasabb az eurózónában. Görögország már a valutaövezet egyetlen olyan tagja, amelyik még mindig mentőprogram hatálya alatt van, és a piaci szereplők is tudják, hogy még nagy csaták várhatók olyan témákban, mint a munkaügyi reformok vagy a nem teljesítő hitelek.