Elhatározás kérdése az adósságcsökkentés

Ha az uniós kifizetések mégsem indulnak el, és a kormány más kiadásoknál is a fékre lép, akkor elméletben elképzelhető, hogy az államadósság forintban számolt értéke is kisebb legyen az év végén a tavalyinál – valójában azonban ennek kicsi a valószínűsége. Orbán Viktor kormányfő még az év elején fejezte ki azon óhaját, hogy az adósság ne csak a GDP arányában, hanem nominálisan is csökkenjen. Igaz: akkor még arról volt szó, hogy a kabinet jövőre akár a nullaszázalékos hiányt is elérné, ezzel tartalékot képezve. Azóta azonban a kormányzat fontosabbnak tartott más célokat, és úgy döntött, a korábbinál magasabb hiánnyal és lassúbb adósságcsökkentéssel számol, így a nullás büdzsével együtt a nominális adósságcsökkentés is lekerülni látszott a napirendről. (Miután az államháztartási hiány emeli az adósságot, utóbbi forintban számolt csökkentéséhez nullás vagy ahhoz közeli deficit szükséges.)

A vártnál jobb első fél éves költségvetési egyenleg után azonban fordult a kocka, július végére ugyanis a központi tartozásállomány 25 135 milliárd forintra csökkent, ami alig 435 milliárddal haladta meg a múlt év végi értéket. Miután a második fél év általában is kedvezőbb a büdzsének, ismét közel került a nominális adósságcsökkentés. Ráadásul a kormány úgy döntött, hogy a földeladásokból származó 270-300 milliárd forintot az államadósság csökkentésére fordítja, ami annyit jelent: alig több mint 100-200 milliárd forint kell a nominális adósságcsökkentéshez. Ezt ráadásul segítheti a forint erősödése és az euró gyengülése is (utóbbi azért, mert az árfolyamkockázatok kivédésére szolgáló mechanizmus elszámolási rendszerében a közös pénz erősödése mindig a forintban kimutatott államadósság növekedésével jár, míg a gyengülés mérséklődést hoz magával).

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az erre az évre várt GDP-növekedés mellett 73,1 százalékos lenne az államadósság-ráta az év végén, ha a tartozásállomány múlt évi nominális szintje változatlan maradna. (Az Erste a nominális GDP 3,1 százalékos növekedésével kalkulál.) A tavalyi 75,3 százalékos szintet azonban egyetlen előírás szerint sem kell ilyen gyors ütemben mérsékelni. Az Európai Unió – eddig egyébként nem is nagyon emlegetett – legszigorúbb egyhuszados előírása is nagyjából egy százalékpontos mérséklést követelne meg évente.

A földeladásokból származó összeg 0,7-0,8 százalékát jelenti a GDP-nek, így ha azt valóban adósságtörlesztésre használják fel, akkor ez az előírás is könnyedén teljesíthető – véli Ürmössy Gergely, aki szerint ez a helyzet inkább csak nagyobb mozgásteret jelent a kormánynak. A nominális adósságcsökkentés elérésénél ő valószínűbbnek tartja, hogy az Államadósság Kezelő Központ a helyzetet kihasználva jobban felkészül a jövő évi lejáratok finanszírozására. Nem lesz szükség az adósságkibocsátás visszafogására az év végén, hiszen nem kell majd beállítani az adósságmutatót – hangsúlyozza az elemző.

A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint július végén közel 1400 milliárd forintnyi finanszírozási tartalékkal rendelkezett a büdzsé, miközben idén az utolsó negyedévben még összesen 340 milliárd forintnyi (hosszú)kötvény jár le. Jövőre – a rövid lejáratú diszkontkincstárjegyeken, illetve lakossági kincstárjegyeken felül – körülbelül 1700 milliárd forintot kell visszafizetni, vagyis kényelmes a finanszírozási helyzet, ami még kedvezőbbé válhat.

„Arra számítunk, hogy novemberben a Moody’s is javít az ország besorolásán, ami emelheti a magyar kötvények iránti keresletet” – mondta az elemző, aki szerint nincs ok az erőltetett csökkentésre: piacok bíznak a magyar költségvetési stabilitásban. Amíg a hiány alacsony, és az adósság évről évre csökken, nem igazán kell rossz értékelésekre számolni.

Élénkíthetik a gazdaságot

A kormány így a kényelmes helyzetet a gazdaság élénkítésére használhatja fel. Ha például valóban sikerül hazai forrásból előfinanszírozni az uniós projekteket (a hírek szerint kétezermilliárdnyi támogatást oda is ítéltek), az segíthet a növekedés beindításában, de megjelenik az államadósság növekedésében. Az előfinanszírozás a szabályok szerint a hiányt nem emeli, de az adósságot mindaddig igen, amíg az unió nem fizet. Hasonló lehet a helyzet az őszi gazdaságélénkítő csomag más elemeivel is: a mozgásteret a kabinet akár béremelésekre, akár a járulékok csökkentésére is kihasználhatja.