Ez fájni fog a bankoknak

A forint azonnal gyengült azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette a 3 hónapos betét hozzáférhetőségének korlátozását. A hazai deviza ezzel csaknem teljesen elveszítette azt az előnyét, amelyet a Standard & Poor’s péntek esti felminősítése után halmozott fel, és a jegybank számára kényelmes, 310-es szint közelébe esett.

A jegybank 900 milliárd forintban maximálja a negyedik negyedévben az irányadó eszközben elhelyezhető összeget, ami legalább 200-400 milliárd forint kiszorítását jelenti – jelentette be Nagy Márton, az MNB alelnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón. (Most 1630 milliárd forintnyi pénz van a jegybank eszközében.) A monetáris tanács 0,9 százalékon tartotta a kamatot, és nem is ezzel fog élénkíteni a következő hónapokban, hanem nem hagyományos eszközökkel, amelyek szintén – egy kamatcsökkentéshez hasonlóan – alacsonyabb bankközi kamatokhoz és állampapírhozamokhoz fognak vezetni. (A lépés a magyar bankokat ugyanis az állampapírpiac felé tolja, ott a hozamokat lefelé szorítja, ami már néhány külföldi befektetőnek túl alacsony lesz, aki így inkább a távozás mellett dönthet.)

3 százalékra gyorsulhat, visszafogott mértékű áremelkedés mellett. Az idei 0,4 százalékos inflációt 2017-ben 2,3 százalékos pénzromlás követheti. Ez utóbbi érdemben alacsonyabb, mint a három hónappal korábban prognosztizált 2,6 százalék, és arra utal, hogy az MNB erőteljesebb monetáris lazítást hajthat végre.

„A meghirdetett 900 milliárd forintos korlátozás az előzetes felmérések alapján kissé szigorúbb, mint a piaci várakozások, melyek jellemzően nem valószínűsítettek 1000-1200 milliárd forintosnál kisebb limitet” – értékelte a döntést Jobbágy Sándor, a CIB Bank vezető közgazdásza.

Nagy Márton elismerte, hogy a „bankrendszernek fáj ez a monetáris enyhítés”. Aki nem tudja elhelyezni máshova, az egynapos betétbe fogja tudni tenni a pénzt, aminek büntetőkamata van (mínusz 0,05 százalék). A bankok ezért vagy a bankközi piacra fogják tenni a pénzt, vagy állampapírba, esetleg kamatcsereügyletbe, de kihelyezhetik hitelként a reálgazdaságba is. Ez a monetáris lazítás hozamcsökkenést fog okozni a piacokon mindenhol.

Szavaiból kiderült, hogy programszerűen szeretnék alkalmazni a likviditás kiszorítását, a 3 hónapos betét állományának változtatása a monetáris eszköztár szerves részévé válik. Nagy Márton kiemelte: készek erőteljesebben is korlátozni a hozzáférhetőséget, ezen keresztül a piaci hozamokra tartós, akár további leszorító hatást is képesek gyakorolni, ha az inflációs cél elérése indokolja. Mindezek alapján jövőre újabb monetáris élénkítésre lehet számítani a jegybanki irányadó eszköz hozzáférhetőségének további korlátozásával.

3 százalékra gyorsulhat, visszafogott mértékű áremelkedés mellett. Az idei 0,4 százalékos inflációt 2017-ben 2,3 százalékos pénzromlás követheti. Ez utóbbi érdemben alacsonyabb, mint a három hónappal korábban prognosztizált 2,6 százalék, és arra utal, hogy az MNB erőteljesebb monetáris lazítást hajthat végre. BB: volatilitás várható A Budapest Bank likviditáskezelése során aktívan használja a 3 hónapos jegybanki betételhelyezési lehetőséget – válaszolta a Világgazdaság kérdésére a hitelintézet. A

3 hónapos MNB-betét fontos, de nem egyedüli piaci instrumentum a bank rövid távú likviditásának kezelésére.

A bankközi hitelpiac és a forint-állampapírpiaci hozam és likviditás szempontjából jelenleg megfelelő alternatívát jelentenek a jegybanki instrumentum részleges kiváltására. A betéti aukciók ritkításához a bank eszköz-forrás menedzsmentje kismértékű hozamáldozattal alkalmazkodott – tették hozzá. A folyamatban piacelérési problémákra nem számítanak, de a várhatóan jelentősen növekvő volatilitás nehezen előrejelezhető eszközcsoportok közötti spreadváltozásokat hozhat magával a közeljövőben. Nagy Márton, a jegybank alelnökének (középen) szavaira esésnek indult a forint. fotó: Szabó Miklós -->