Hanyatlanak a beruházások

Az uniós források hiánya miatt 20 százalékkal zuhantak a beruházások a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, jelentősen meghaladva az idei első három hónapban mért 12,6 százalékos mínuszt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai jelentéséből. Elemzők számítottak arra, hogy csökkentek a beruházások, de a nagymértékű visszaesés őket is meglepte. Az állami beruházások több mint fele egyszerűen köddé vált, miután 2016 elejétől már nem lehet lehívni forrásokat az előző EU-s költségvetési ciklusból, az újból pedig még nem érkeznek pénzek. A vállalati beruházások április és június között 18 százalékkal estek vissza, részben az állami vállalatok visszafogott invesztícióinak hatására.

Nem minden ágazatot viselt meg az EU-források hiánya. „A termelő vállalatok jól teljesítettek a második negyedévben, hiszen a legnagyobb, több mint egyharmad súllyal rendelkező feldolgozóipar beruházásai 11,1 százalékkal bővültek” – emelte ki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Ebben sokat segíthetett a Lego játékgyártó beruházása, az Apollo Tyres gumigyárának építése, valamint a Wuppermann gönyűi és a Swedsteel-Metenco páros biatorbágyi horganyzóüzemeinek építése. A kereskedelemben 21 százalékos beruházásnövekedést mért a KSH, a pénzügyi-biztosítási tevékenység aktivitása 16 százalékkal nőtt.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] A Lego nyíregyházi gyárának fejlesztése segíthette a beruházásokat Fotó: Kallus György[/caption]A nemzetgazdasági ágak többségében azonban a beruházási aktivitás csökkent, a legnagyobb mértékben, több mint 70 százalékkal a vízellátási, szennyvízgyűjtési és hulladékgazdálkodási ágban, mivel befejeződtek az EU-forrásból finanszírozott ivóvízjavító, szennyvíztisztító és hulladékkezelő projektek. Mi több, a hulladékágazat átalakítása óvatosságra intheti a piaci szereplőket is.

„Az EU-források hiánya mellett az is lefelé húzta a beruházásokat, hogy a tavalyi második negyedéves adatot 1,7 százalékos növekedésről 5,7-re módosította a statisztikai hivatal” – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. A tavalyi bázis egyébként is magas, hiszen arra törekedett a kabinet, hogy ne hagyjon veszni egyetlen eurócentet sem a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusból. A mostani visszaesést így felnagyítja a 2015-ös rekord.

Az év második felében már nem lesz olyan nagy a beruházások visszaesése, mint a második negyedévben volt – hangsúlyozta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. „Az EU-források lehívása és a cégek nagyberuházásai miatt jövőre pedig már érdemi növekedést várok” – prognosztizálta Török. Ha nem is lesz olyan nagy növekedés, mint a mostani visszaesés, 5-7 százalék körüli bővülés könnyen elérhető a szakértő szerint, amit már a vállalati hitelezés beindulása is támogathat. Suppan Gergely szerint megint csak a bázishatás miatt – vagyis azért, mert most nagyon gyengék a beruházási számok – ennél is nagyobb, két számjegyű bővülés is lehetséges jövőre. A nagyvállalatok – mint a Mercedes, az Audi vagy éppen a Samsung – beruházásai a következő években húzni fogják a beruházásokat.

A következő időszakban a beruházások jelentős erősödését várja a kormány is. Az NGM kiemelte: csak a nagyvállalatok közel 1000 milliárd forint értékben jelentettek be fejlesztéseket, összértékük pedig az éves GDP 3 százalékát teszi ki. A gazdasági tárca szerint a lakásprogramok is támogatni fogják a beruházásokat, ennek hatása pedig már az idén meglátszhat. Úgy kalkulálnak, hogy 2016-ban 13 ezer új lakás épülhet meg a tavalyi rekordalacsonynak számító 7600 után.