Hétmilliárd forintot osztogatott el a kormány két nap alatt
Kizárólagos partnerországként jelenhet meg Magyarország Németország legnagyobb agrárkiállításán, a Berlini Nemzetközi Zöld Héten, vagyis a Grüne Wochén. A kormányzat már biztosította az ehhez szükséges forrást: a kabinet rendelkezése szerint ugyanis 560 millió forintot kell erre a célra előteremtenie a nemzetgazdasági miniszternek – hogy miként, az az ő dolga.
A kormánynak az államháztartási törvény idei módosítása óta van lehetősége arra, hogy a költségvetésben eredetileg megjelölt fedezet nélkül, tulajdonképpen az országgyűlési vitát kihagyva, határozzon kiadásokról abban az esetben, ha tartani tudja a hiány- és adósságszámokat, vagyis ha a bevételek magasabbak a tervezettnél. Az idén eddig összesen 590 milliárd forint sorsáról határozott a kabinet, és ebből 230 milliárd esetében élt a különleges lehetőségével. Ezenkívül valamivel több mint 100 milliárd forintot a tavalyi maradványokból – vagyis az elmúlt évben fel nem használt pénzekből – költöttek el, míg közel 150 milliárd forintot egyszerűen átcsoportosítottak.
A múlt héten több kormányhatározattal két nap alatt minimum 7,2 milliárd forint sorsáról határozott a kabinet. Legalább ennyi pénzről van szó, mert egy döntés anyagi háttere a kormányhatározatából sem derül ki: eszerint a kabinet tárgyalásos úton szerzi meg Varga Imre szobrászművésztől az általa felajánlott műalkotások tulajdonjogát, és a bemutatásukról is meg kíván állapodni a Fővárosi Önkormányzattal. A határozatban a nemzetgazdasági minisztert felszólítják arra, hogy a szükséges forrást biztosítsa, ám az ilyen típusú jogszabályoktól eltérő módon ezúttal nem jelöl meg a kabinet semmilyen összeget – így persze forrást sem.
A múlt héten a kormány a tartalékból 1,2 milliárd forintot költött el, míg a tavalyi maradványok terhére további 5,5 milliárdot. Ezeknél a tételeknél a pontos cél nem annyira ismert: az Országgyűléshez benyújtott költségvetések részletes indoklásával szemben ugyanis a kormányhatározatokban csak ritkán szerepel az, hogy voltaképpen mire is mennek el az adófizetői forintok. Most például annyit lehet tudni, hogy a vésztartalékból a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 300 milliót kapott, hogy tulajdonosi kifizetéseket teljesítsen, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) területfejlesztési feladatokra 800 milliót. Hogy ezek miben állnak, ugyanúgy nem tudni, ahogyan az is kérdés, miért kellett hirtelen 75 millió forint örökségvédelmi feladatokra.
A múlt heti kiadási döntések közül a legnagyobb tételt az MNV-nek felújításokra adott 2,1 milliárd forint jelenti, de Tokaj-Hegyalja települései is kapnak további egymilliárd forintot fejlesztési támogatásként, míg a rendőrség forrásai 75 millió forinttal bővülnek. Nem tűnik kiemelkedően nagy tételnek az NGM-nél működő Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság további 600 milliós keretemelése, ám érdekesebbé teszi, hogy ez idén már a harmadik: eddig összesen 1,8 milliárd forinttal költhet többet a szervezeti egység, de persze azt egyetlen erről szóló határozat sem tartalmazza sehol, hogy miért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.