Húsz stadionra, száz kilométer sztrádára is volna még pénz az idén
A nullás hiánytól messze van, de óriási mozgásteret teremtett magának a kormány – többek közt ezt is jelenti, hogy augusztusban minden idők legjobb hiányával zárt a központi alrendszer. A nyolcadik hónap végén a deficit 274 milliárd forint volt, ami a tervezett egész éves hiánynak alig a 36 százaléka – erre nem volt példa, amióta havi államháztartási adatokat közölnek.
A költségvetésben általában az utolsó négy hónap a legjobb: az iskolakezdés és a karácsony is költekezési lázat, vagyis magas áfabevételt jelent, és ez a jutalmak kiosztásának ideje is – ami a személyi jövedelemadóban és a járulékbevételeknél jelenik meg –, tetejébe a cégeknek december 20-ig kell feltölteniük előleggel az adószámlákat. Az elmúlt öt évben az utolsó négy hónapban átlagosan összesen 97 milliárd forint deficit alakult ki, ez is csak azért, mert 2011 és 2015 nagyon rossz év volt: az elsőben a kormány a nyugdíjkasszák államosításával szerzett bevételt költötte el rohamsebességgel decemberben – végül óriási hiányt okozva –, a másodikban az uniós forráslehívások miatt nyomták meg a ceruzát. 2012 és 2014 között viszont az utolsó négy hónap átlagos egyenlege pozitív (bár nem sokkal van nulla felett).
Az idei helyzetet viszont tovább javíthatja a General Electric befizetése: a cég idén és jövőre negyedévente rója le az Alstom energetikai üzletágának bekebelezésén elszámolt nyereségének adórészletét. A következő részlet novemberben hoz közel 70 milliárd forint extrabevételt a költségvetésnek. A képet némileg tovább árnyalja, hogy az extrán jó állapot egy 153 milliárdos uniós utalásnak is következménye – ez a végső, uniós elszámolásban nem lesz hiánycsökkentő bevétel, vagyis nem lehet vele számolni. Ám miután a tervezett idei hiány 761 milliárd forint, a kabinetnek – a GE extrabefizetésével, az elmúlt öt év százmilliárd körüli átlaghiányával meg az uniós fizetés hatásával számolva is – mintegy 300 milliárd forintos mozgástere marad. Ennyit költhet el a tervezetten vagy a szokásoson felül anélkül, hogy meghaladná saját hiánycélját. Miután a gazdaság élénkítésének szándéka szükségessé is tenné a fiskális pénzpumpálást, a kormány – az őszi csomag lefújása ellenére – akár beruházási vagy egyéb programokat indíthat. A pénz ezekre biztosan elég, egy nagyobb arányú adócsökkentésre viszont azért nem lehet gondolni, mert a többlet nem biztosan marad meg (majdnem annyi ugyanis, amennyit a GE fizet egy évben, de ez a forrás 2018-ra elapad).
Az összeg elköltése problémát is okozhat: ha minderre a következő három hónapban sort kell keríteni, akkor a kormány akár kapacitásgondokkal is szembesülhet. Például a pénz elegendő volna a több mint hatezer járműből álló Volán-buszpark bő harmadának cseréjére: közel 2500 buszt lehetne beszerezni a pénzből, ezzel a húszévesnél idősebbeket mind le lehetne cserélni. Ehhez azonban nem elég a hazai gyártókapacitás – ezt évi 600-700 buszra teszik –, így külföldről is kellene vásárolni.
Lehetőség volna még persze számtalan: a hazai autópályák 2–4 milliárd közötti kilométerenkénti költségével számolva akár 100-150 kilométer sztrádát is meg lehetne építeni. Számos látványos akcióra is futná ennyi pénzből: például el lehetne törölni a díjfizetési kötelezettséget az autópályákon, vagy ki lehetne fizetni egy teljes éves családi pótlékot mindenkinek még egyszer – vagy esetleg a nyugdíjasoknak lehetne egyszeri 13. havi juttatást adni belőle.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.