Matolcsy szerint az euró még hosszú ideig nem jöhet

Akkor lehetséges Magyarország és az eurózóna számára is a csatlakozás, ha hazánk egy főre jutó bruttó hazai összterméke eléri az eurózóna tagállamai átlagának 100 százalékát, az államadósság szintje pedig 50 százalék alá csökken – közölte Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) beszámolója szerint egy tegnapi konferencián. A jegybank honlapján megjelent beszámoló szerint szerint az „5 éves az Alaptörvény: Közpénzügyek és forint” címmel tegnap megrendezett esemény annak a rendezvénysorozatnak a része volt, amellyel az ország a 2016 augusztusában bevezetésének 70. évfordulóját ünneplő forint és az idén 5 esztendős Alaptörvény előtt tiszteleg.

Matolcsy a nyilvánosan eddig nem igazán hirdetett konferencián arról beszélt, hogy a forint közelmúltja sikertörténet, hiszen a nemzeti valuta sok megrázkódtatás között is stabil maradt. Felidézte, hogy az uniós csatlakozás óta kérdés, mikor csatlakozunk az eurozónához. Közölte, hogy szerinte „nemzeti pénzünket, a család fizetőeszközét” csak akkor érdemes feladni, ha már elég erősek vagyunk. Ezért kötötte a reálgazdaság felzárkózásához és az államadósság szintjéhez a csatlakozás időpontját.

Mindez a távoli jövőbe helyezné azonban az euró bevezetését. Az államadósság tavaly a GDP 75,3 százalékát tette ki. A jegybank 2012-ben (még a 80 százalékos szint közelében járva) 15 évre tette, amíg a 60 százalékos szintet elér az ország. Az ütem gyorsulására ugyan van némi esély, de az ehhez szükséges politikai elkötelezettség egyelőre hiányzik. Esélyt erre a nulla százalékos államháztartási hiány jelentene (amit azonban elvetett a politika), bár a Költségvetési Tanács számítása szerint ekkor is – 2,7 százalékos növekedéssel számolva – 2027-ig tartana a 60 százalék elérése. (És további 5-10 év lehetne az 50 százalék).

Még nehezebb az unió átlagos fejlettségi szintjének elérése: Magyarország nagyon lassan zárkózik csak fel. Jelenleg az egy főre jutó GDP-ben az uniós átlag 68 százalékát érjük el. Az arány 1995-ben még 51 százalék volt ám a felzárkózás az elmúlt évtizedben lelassult, az utóbbi öt évben pedig csigatempóra kapcsolt: alig 3 százalékpontot jöttünk fel 2011 és 2015 között. Ha a gyorsabb tempóval is számolunk (vagyis iszonyatos ugrással tíz év alatt 10 százalékpont lesz a javulás), akkor is harminc évbe telik az átlag elérése. Ebben persze két dolog segíthet: a britek kilépése valamint Törökország uniós taggá válása is csökkenti az átlagot, hiszen az Egyesült Királyságban az egy főre jutó GDP az uniós átlag 109 százaléka, míg Törökország 53 százaléknál tart.

Magyarország egyébként az euró bevezetésének minden feltételét teljesíti: az államadósság szintje ugyan nincs 60 százalék alatt, de folyamatosan csökken (és még talán az egyhuszados szabályt is hozza majd az ország, ami évi 1 százalékpontos mérséklést jelent). Az államháztartási hiány esetében nem kérdés a 3 százalék tartása, a forint bőven megvan a 30 százalékos ingadozási sávban (itt csak az hiányzik, hogy az ország nem lépett be az euró előszobájának nevezett, ERM II. rendszerbe, ahol ezt igazoltan is hozni kell). Mára már az inflációs és a kamat feltétel is teljesül, mint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy korábbi interjújában közölte, az EKB stabilitási jelentése szerint is a 0,4 százalékos inflációs, és a 3,4 százalékos hosszú kamatszint is a referenciaértékek (0,7 és 4 százalék) alatt volt.

Varga egyébként a két hónapja adott interjúban az évtized végére tette a csatlakozás várható időpontját, hangsúlyozva, hogy ehhez szükség van a termelékenység javulására és arra is, hogy közelebb kerüljön az ország az uniós fejlettségi szinthez. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a csatlakozáshoz stabilabb euró kell, és utalt arra is, hogy a bevezetés nem független a cseh és a lengyel döntéstől sem. Hangsúlyozta: folyamatosan egyeztet erről a két országbeli kollegáival, hiszen "hasonlóan hozzánk, ők is minden feltételt teljesítenek az ERM–II rendszerbe belépés kivételével".