Megvalósult Orbán Viktor álma

Nyolc hónap se kellett hozzá, hogy teljesüljön a magyar miniszterelnök lehetetlennek tűnő kívánsága. Orbán Viktor januárban fejezte ki azon óhaját, hogy az államháztartás adósságát Magyarországon nemcsak a GDP arányában, hanem forintban számolva, nominálisan is mérsékelni kell. Augusztusra ez sikerült, noha a költségvetés tavaszi megalkotásakor a kérdést háttérbe szorította a gazdaság élénkítése, a nullaszázalékos hiánycél kitűzése helyett a korábban tervezettnél lazább büdzsét fogadott el az Országgyűlés. A központi költségvetés adóssága azonban augusztus végén így is bő 200 milliárd forinttal alacsonyabb lett az egy évvel korábbinál: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) jelentése szerint 24 858 milliárd forintot tett ki, ami a tavaly év végit ugyan 159 milliárddal meghaladja, de a 2015. augusztusinál alacsonyabb. Tavaly az év végi adósságmértéket kreatív technikákkal tudta elérni az ÁKK – a lejáratok csoportosítására, a kincstári számla időleges leapasztására azért volt szükség, hogy Magyarország teljesítse a követelményeket, és adósságcsökkenést mutasson ki december 31-én. Az idén erre nem lesz szükség, az azonban kérdés, hogy a tartozásállományt a kormány valóban mérsékli-e nominálisan is az év végére.

Az adósság leapadásában három tényező játszott eddig főszerepet. Egyrészt az alacsony államháztartási hiány (augusztusban az éves terv 36 százalékát érte csak el), ami miatt rendkívül kicsi a költségvetés finanszírozási igénye. Ez akár változhat is, hiszen jelentős részben az uniós ciklusváltás következménye (a múlt évinek felét sem éri el az EU-források kifizetése). Ha az év hátralévő részében felpörög a finanszírozás, vagy előfinanszíroz a kabinet nagyobb projekteket, akkor az adósság is felszaladhat. Alacsonyan tartja emellett a hiányt a General Electric idei extrabefizetése (a következő részlet novemberben várható), illetve váratlanul meg-megérkező brüsszeli pénzek is lenyomják a pénzforgalmi deficitet és a kimutatott tartozást.

Másik oldalról a forint erősödése is csökkentette az adósságot. Bár a devizaadósság szerepe egyre kisebb – augusztusban a teljes állománynak már csak a 26 százaléka volt –, azért a nemzeti valuta árfolyama még hatással van a tartozásra. Tavaly év végén egy euró 313,12 forintot ért, míg idén augusztus 31-én 309,92 forintba került a jegybank jegyzése szerint: az egyszázalékos erősödés 60 milliárd forinttal apasztotta a tartozásállományt. Ha ez a folyamat kitart – tegnap a hivatalos árfolyam szerint 306,25 forintot kellett adni egy euróért, vagyis az augusztus véginél is 1,2 százalékkal erősebb volt a forint –, akkor az újabb 60 milliárdos lefaragást jelent az adósságállományban.

Szerepet játszik egy a magyar gazdaságtól független harmadik tényező is: az euró gyengélkedése. A devizakockázatok csökkentésének érdekében a nem euróban jegyzett adósságra az ÁKK swap műveleteket köt, így a dollár vagy a svájci frank árfolyamának változása nem jelent finanszírozási kockázatot. A swap ügyletek nyomán az euró erősödése növeli az ÁKK-nál elhelyezett fedezeti összegek (a mark-to-market betétek) állományát és ezzel az államadósságét, a közös pénz gyengélkedése viszont csökkenti. Miután az év elejéhez képest jelentősen felértékelődött a svájci frank és a dollár az euróhoz képest, ezért az egyéb kötelezettségek állománya 162,4 milliárd forinttal visszaesett (augusztus végén 593,6 milliárd forintot tett ki). Ha ez folytatódik, az állomány és az adósság is tovább csökkenhet.