BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Parragh: pénzlenyúlás

Részben pénzkidobásnak, részben lenyúlásnak tartja a felnőttképzés jelentős részét Parragh László. Az MKIK elnöke szigorúbb ellenőrzést sürget

„Magyarországon ma nincs érdemi felnőttképzés, jelentős részben pénzmosásról van szó” – fogalmazott meg erős kritikát másfél hete Kecskeméten, az 54. közgazdász-vándorgyűlésen Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. „Nem véletlen elszólásról van szó, hanem egy olyan témáról, amelyről sokszor fognak tőlem hallani a jövőben, mivel nagyon fontos ügyről van szó, amellyel kapcsolatban komoly bírálatok érkeznek a kamarához a gazdaság szereplőitől” – hangsúlyozta lapunk érdeklődésére Parragh. A kamara elnöke szerint alapvetően két szempontból problémás a jelenlegi felnőttképzési rendszer jelentős hányada. Egyrészt rengeteg olyan képzés van, amelynek nem sok köze van a gazdaság valódi igényeihez – hangsúlyozta Parragh, aki példaként említette, hogy egy vidéki kisvárosban például 25 wellnessmenedzsert képeztek közpénzből, amennyire nyilvánvalóan nem lesz szükség.

„Ahhoz nyilván semmi közünk, hogy az emberek saját pénzből milyen képzést finanszíroznak maguknak, de a felnőttképzés nagy része állami, illetve uniós forrásból zajlik, amelynél viszont egyáltalán nem mindegy, hogy a gazdaság valós szükségleteinek megfelelő képzésekre költik-e a pénzt” – érvelt az MKIK elnöke. De szerinte hasonló problémák vannak a szakképzésnél is, például számos varrónőt képeznek, miközben a könnyűipari kapacitások minimálisra szűkültek Magyarországon. „A másik probléma pedig az, hogy vannak cégek, amelyek gyakorlatilag az állami pénzek lenyúlására szakosodtak«, a megrendelőknek visszaosztanak pénzt, hogy megbízáshoz jussanak” – állította Parragh. Ezek kiszűréséhez szigorúbb ellenőrzésre volna szükség, ami viszont nem egyszerű, mivel sok esetben akár néhány havonta új cégeket alapítanak.

Az MKIK elnöke szerint mindezen gyorsan változtatni kell, hiszen a gazdaság komoly munkaerőhiánnyal küzd. Ma már a feldolgozóipari cégek 70 százaléka látja úgy, hogy növekedésének korlátja a munkaerőhiány. A háttérben meghúzódó okok között szerepelnek a képzési rendszer problémái, a közfoglalkoztatás elszívó hatása és az elvándorlás is. Parragh szerint súlyos tévedés, hogy Kárpátaljáról tudunk majd munkaerőt idecsábítani; Ukrajnából sem éri meg hozzánk jönni, mert aki tud ukránul, az Lengyelországban is elboldogul. A járulékcsökkentés sem csodafegyver, mert a magyar nettó átlagkereset az ausztriai 25 százalékát éri el. „A valódi megoldás a termelékenység növelése lenne, ebben ugyanis az utolsók vagyunk a visegrádi négyek között” – mutatott rá. Ehhez a k+f-ráfordítások növelése mellett érdemi felnőttképzésre is szükség volna.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.