Brutális költekezésbe kezdhet a kormány az év végén

Érezhető mértékű járulékcsökkentés lehetőségéről beszélt Banai Péter Benő. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára az államháztartás kedvező helyzetéről szóló sajtótájékoztatón azt ecsetelte: az ősszel – mégiscsak – benyújtandó adóváltozások során olyan módosítást fogadhat majd el az Országgyűlés, amely két-három év alatt éri el a terhek jelentősebb változását. Szavaiból úgy tűnt, már az első lépésben sor kerülhet egy nagyobb mértékű tehercsökkentésre, amelyet abban az esetben követhetnek újabb mérséklések, ha a bérszínvonal is emelkedik, vagyis nem a profitot növeli az adócsökkentés, hanem a béreket (így a munkavállalók jobban járnak, a költségvetés pedig nem veszít annyit).

Ökölszabály szerint egy százalékpontnyi bértehercsökkentés százmilliárdos kieséssel jár a költségvetésnek, ám ezt számos tényező mérsékelheti. Amennyiben a kormányzat nem a munkavállalói, hanem a munkáltatói terheket csökkenti, máris spórol: miután az állami szféra a legnagyobb foglalkoztató, eleve megtakarítást jelent, hogy így az állam csak magának nem fizet annyi pénzt. Tovább mérsékeli az adócsökkentés nettó költségvetési terhét, ha a versenyszféra foglalkoztatói a náluk keletkező megtakarítást a bérek növelésére fordítják: a magasabb keresetek után ugyanis nagyobb szja- és járulékbevételekre tesz szert a büdzsé.

Számítások szerint akár 54 milliárd forintra is csökkenhetne az egy százalékpontos csökkentés költségvetési terhe, ha a megtakarítást a munkáltatók a bérek növelésére fordítják. Ez alapján az érezhető járulékcsökkentés 3-5 százalék lehet, feltételezve azt is, hogy konzervatív tervezéssel a kabinet csak a most biztosan rendelkezésére álló 300 milliárd forintos mozgásteret használja fel erre. A járulékcsökkentés azonban ennél akár nagyobb, 7-8 százalékos is lehetne, ha a kormányzat minden többletforrást ennek a célnak rendelne alá.

A mozgástér a büdzsé kedvező helyzetéből adódik: egyrészt a tavalyi uniós hiány is történelmi mélypontot jelent (a GDP 1,6 százaléka volt), másrészt az idei deficit ennél is jobban áll. Szeptember végén tulajdonképpen nullán volt a hiány, ami hihetetlenül kedvező eredmény. A kormány eredetileg 2,4 százalékos hiányt tervezett 2017-re, és 2 százalékost erre az évre, de a tavalyi jobb eredményből változatlan paraméterek mellett eleve 1,2 százalékos deficit adódna. Valójában azonban a szeptemberi adatok azt mutatják, hogy ennél akár alacsonyabb is lehetne a deficit.

A kormányzat azonban egyelőre tartja magát az 1,7 százalékos becsléséhez erre az évre – Banai szerint konzervatívan számolnak –, ám az elemzők szerint ennél biztosan jobb eredménnyel zárnak majd. Igaz, az államtitkár szavaiból az derült ki, hogy jelentősebb költekezés indulhat meg az év végén (az uniós kiadásokat futtathatják ki), és ezzel magyarázta azt is, hogy a kormány feltöltötte a számláit szeptember végére (a kincstári számlán közel ezermilliárd forintot parkoltattak a hónap végén).

Abból, hogy a kabinet nem változtatott a jövő évi hiányprognózisán sem (továbbra is 2,4 százalékos deficitet várnak), az is következik, hogy a kedvezőbb helyzet többleteit nem a hiány csökkentésére fordítják. A hiány ez esetben legalább közel 300 milliárddal alacsonyabb lenne az előzetes várakozásnál: ez a mozgástér azonban csak a tavalyi jobb eredményből következik. Legalább még egyszer ugyanennyit jelenthet azonban az idei kedvezőbb helyzet is – így van tér a járulékok csökkentésére.

Dávid Ferenc korábban a Világgazdaságnak azt mondta, hogy olyan mértékű járulékcsökkentésre lenne szükség, amelyet a költségvetés is elbír, de ehhez hozzá kell nyúlni a kiadási oldalhoz is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez három-öt éves folyamat. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke pedig korábban hangsúlyozta: örül annak, hogy a kormány meghallgatta a javaslatokat, hiszen a béremelés csökkentheti vagy meg is állíthatja a Nyugat-Európába irányuló kivándorlást. Szerinte érzékelhető segítséget minimum 5 százalékpontos járulékcsökkentés jelentene a cégeknek, így akár két számjegyű béremelésre is lehetőség lenne a legtöbb vállalatnál.

A Világgazdaság által megkérdezett munkaerő-közvetítők szerint a foglalkoztatási terhek csökkentése mindenképpen kedvező lépés, mivel növeli a vállalatok versenyképességét, ösztönzi a fejlesztéseket és a befektetéseket, aminek biztosan lesz bizonyos mértékű pozitív hatása a munkaerőpiacon is. Ám a szakértők szerint nem várható, hogy a járulékcsökkentés megoldja a munkaerőpiac összes problémáját, hiszen például nem lehet gyógyír a társadalom elöregedésére, amely jelenleg a munkaerőhiány egyik markáns oka. A foglalkoztatói terhek csökkentése nyilván lehetőséget ad a nagyobb béremelésre is, ám több ágazatban és szakmában a külföldi és a magyar fizetések között olyan óriási a különbség, amit a cégek így sem tudnak átugrani. Így a fiatalok elvándorlására sem feltétlenül jelent megoldást a tehercsökkentés, pláne, hogy azt egyéb okok is motiválják, például a hazai társadalmi-gazdasági viszonyok alakulása. Ezzel egyetértett Rolek Ferenc is, aki azt mondta, hogy a munkaerőhiány kezelésére az MGYOSZ javasolt intézkedéscsomagjának minden elemét meg kell valósítani, s ebbe beletartozik a munkaerő importálása is. Vannak ugyanis olyan szakmák, területek, például az informatika és a feldolgozóiparban a szakmunkák, ahol akkora a munkaerő hiánya, hogy rá fogunk szorulni a szakképzett, külföldi, kulturálisan jól beilleszthető munkások alkalmazására. A térségben ezt az összes hasonló fejlettségű ország alkalmazza – mutatott rá, hozzátéve, hogy szerinte is a magyar munkavállalókat kell előtérbe helyezni. „Ott kell importálni, ahol nem tudunk magyarokkal dolgoztatni.”

Dávid Ferenc korábban a Világgazdaságnak azt mondta, hogy olyan mértékű járulékcsökkentésre lenne szükség, amelyet a költségvetés is elbír, de ehhez hozzá kell nyúlni a kiadási oldalhoz is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez három-öt éves folyamat. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke pedig korábban hangsúlyozta: örül annak, hogy a kormány meghallgatta a javaslatokat, hiszen a béremelés csökkentheti vagy meg is állíthatja a Nyugat-Európába irányuló kivándorlást. Szerinte érzékelhető segítséget minimum 5 százalékpontos járulékcsökkentés jelentene a cégeknek, így akár két számjegyű béremelésre is lehetőség lenne a legtöbb vállalatnál.

A Világgazdaság által megkérdezett munkaerő-közvetítők szerint a foglalkoztatási terhek csökkentése mindenképpen kedvező lépés, mivel növeli a vállalatok versenyképességét, ösztönzi a fejlesztéseket és a befektetéseket, aminek biztosan lesz bizonyos mértékű pozitív hatása a munkaerőpiacon is. Ám a szakértők szerint nem várható, hogy a járulékcsökkentés megoldja a munkaerőpiac összes problémáját, hiszen például nem lehet gyógyír a társadalom elöregedésére, amely jelenleg a munkaerőhiány egyik markáns oka. A foglalkoztatói terhek csökkentése nyilván lehetőséget ad a nagyobb béremelésre is, ám több ágazatban és szakmában a külföldi és a magyar fizetések között olyan óriási a különbség, amit a cégek így sem tudnak átugrani. Így a fiatalok elvándorlására sem feltétlenül jelent megoldást a tehercsökkentés, pláne, hogy azt egyéb okok is motiválják, például a hazai társadalmi-gazdasági viszonyok alakulása. Ezzel egyetértett Rolek Ferenc is, aki azt mondta, hogy a munkaerőhiány kezelésére az MGYOSZ javasolt intézkedéscsomagjának minden elemét meg kell valósítani, s ebbe beletartozik a munkaerő importálása is. Vannak ugyanis olyan szakmák, területek, például az informatika és a feldolgozóiparban a szakmunkák, ahol akkora a munkaerő hiánya, hogy rá fogunk szorulni a szakképzett, külföldi, kulturálisan jól beilleszthető munkások alkalmazására. A térségben ezt az összes hasonló fejlettségű ország alkalmazza – mutatott rá, hozzátéve, hogy szerinte is a magyar munkavállalókat kell előtérbe helyezni. „Ott kell importálni, ahol nem tudunk magyarokkal dolgoztatni.” fotó: Reviczky Zsolt -->