EU-pénzek: játék az előlegekkel

A tervezettnél jobban állnak az uniós támogatások kifizetése – derült ki Csepreghy Nándor előadásából a Budapest Economic Forumon. A kormány 2048 milliárd forintos idei kifizetést célzott meg, ebből az első háromnegyed év végéig 971 milliárd forintot kellett teljesíteni, és eddig 1054 milliárd forintot utalt át – vezette le a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. A negyedik negyedévben „duplázódást” vár a kabinet, és így teljesül majd az idénre tervezett 2048 milliárd forintos kifizetés. Csepreghy összegzése szerint a már átutalt bő ezermilliárd tartalmaz áthúzódó tételeket a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusból, 800 milliárd forint a 2014–2020-as ciklushoz tartozó kifizetés.

Magyarország jól áll a visegrádi országok között is a Csepreghy által közölt adatok alapján. A hétéves támogatási keret 71 százalékát már meghirdette, és a 34 százalékát oda is ítélte. Ezzel magasan vezeti a mezőnyt, hiszen az előbbi kategóriában a második helyezett (Csehország) 54,7, utóbbiban (Szlovákia) 13,1 százaléknál tartott augusztus végén. A miniszterelnökség honlapján a FAIR nyilvántartó rendszer adatai szerint mintegy 3900 támogatási szerződést kötöttek már meg, összesen durván 2500 milliárd értékben, kifizetésként pedig lapzártánkkor 700 milliárd forint szerepelt.

Bár a számok impozánsak, valójában az uniós pénzek töredéke jutott el eddig a projekteket megvalósító vállalkozásokhoz, illetve a ténylegesen elvégzett munka után. A Miniszterelnökség szeptember végén a Világgazdaságnak azt válaszolta, hogy a 2014–2020 közötti időszakra a számlák alapján kifizetett összeg az 50 milliárdot sem érte el. Azt eddig sem titkolta a kancellária, hogy eddig mindössze 3 milliárd forint érkezett Brüsszelből (túl az operatív programokra minden tagállamot megillető előlegen), vagyis a támogatáskifizetések nagyrészt a magyar költségvetésből teljesültek. Azt viszont nem verte nagydobra, hogy ez utóbbi nagyrészt nem jár valódi pénzmozgással. A „kifizetés” jobbára a kincstári számlán belüli mozgást jelent, és jelentős részét az 50, illetve 100 százalékos előlegek teszik ki.

Az óriási leszerződött összeg csak azt jelenti, hogy az irányító hatóság és a kedvezményezett (például a minisztériumok vagy háttérintézményeik, illetve az útépítéseket menedzselő NIF Zrt. és az irányító hatóság) megkötötte a szerződést az adott keretre. Valóságos kifizetés ebből akkor lesz, ha a költségvetési szervezet kiírja a közbeszerzést a projektre, szerződik a nyertessel, majd ez utóbbinak fizet. Az adatbázisban szereplő 700 milliárdnak azonban több mint a fele valamilyen előlegfizetés. A különböző költségvetési szervezetek a kontraktus megkötése után – de mindenféle munkavégzés, sőt a konkrét közbeszerzés kiírása előtt – igényelhetik az előleget az uniós támogatási összeg 100 százaléka erejéig. Ezt a Kincstár átvezeti a szervezet ugyancsak kincstárnál vezetett számlájára. Vagyis a pénz az egyik kincstári számláról egy másikra kerül. A kiválasztott vállalkozások is igényelhetnek előleget, ők jellemzően a támogatási összeg 50 százalékát.

Mint korábban közöltük, ez utóbbi, a szállítói előleg esetében az Európai Bizottság az infrastruktúra-beruházásoknál szokásos 30 százalékot is csak fedezet esetén hajlandó fizetni. A bőkezű szállítói előlegről folyó vitában a kormány a végsőkig hajlandó elmenni – közölte Csepreghy.