Nagy ellentmondásokat látnak a magyar gazdaságban

A tavalyi 3,1 százalékos növekedés után idén csak 2,2 százalékos bővülésre számít a Pénzügykutató, és a beruházások drámai, tízszázalékos visszaesését vetíti előre. Jövőre azonban újra gyorsíthat a gazdaság, és élénkülhetnek a beruházások is, ahogy egyre több forrás érkezhet Brüsszelből.

A kutatók szerint az első fél év igazolta azt a feltevést, hogy a magyar gazdaság kizárólag az uniós támogatásokból táplálkozik, s mihelyt elapadnak e források, megtorpan a növekedés. A környező országokénál is nagyobb függőség veszélyét csak fokozza a források pazarló, korrupcióval terhelt felhasználása, ami akadályozza a versenyképes kapacitások létrejöttét és a magyar gazdaság felzárkózását. Sőt, a régiós versenytársakhoz képest egyre nagyobb a lemaradás.

Ennek alátámasztására az hozta fel többek között Petschnig Mária Zita tudományos főmunkatárs, hogy 2004 és 2015 között a tartós növekedéshez elengedhetetlen beruházások Lengyelországban 92, Csehországban 52, Szlovákiában 45, Romániában 65, Magyarországon azonban csak 4,4 százalékkal bővültek. És ebben még nincs is benne az idei első fél év drámai beruházási visszaesése.

Uniós pénzek nélkül Várhegyi Éva tudományos tanácsadó szerint 0,5-1 százalékos növekedést érhetne el a magyar gazdaság. Idén a beruházások mélyrepülését valamennyire ellensúlyozza, hogy élénkül a fogyasztás. A reálkeresetek ugyanis 7,5-8 százalékkal ugranak meg. Számos egyéb tényező is támogatja a fogyasztás élénkülését: az alacsonyabb személyi jövedelemadó, a kisebb kamat, a tavalyi adósmentés.

Az idei mérsékelt növekedési környezetben igen jók maradnak az egyensúlyi mutatók, a külkereskedelmi és a folyó mérleg nagy többlete azonban arra utal, hogy kereslethiány van a gazdaságban, s az ország lényegében hitelezői pozícióban van, ahelyett hogy tőkét vonna be. A túlságosan alacsony, a háromszázalékos célnál jóval alacsonyabb infláció sem ösztönzi a növekedést. A költségvetési hiány a GDP arányában két százalék alá is eshet idén, kérdés, szükség van-e erre, mert közben a humánszférában éppen azok a fejlesztések maradnak el, amelyek a növekedést serkenthetnék hosszabb távon.

Jövőre három százalék körüli növekedés és tízszázalékos beruházási növekmény várható, attól függően, hogyan zárul az uniós vizsgálat az EU-alapok felhasználásáról. Ha esetleg felfüggesztik a pénzek folyósítását, akkor jóval szerényebb ütemre válthat a gazdaság. A 2018-as választásokra tekintettel 2017-ben 2,6 százalékos deficit keletkezhet a büdzsében. A munkanélküliség ugyan öt százalék körüli, de ha a közmunkások nyolcvan százalékát – húsz százalék egy idő után el tud helyezkedni – és a külföldre ingázók számát is beszámítjuk, akkor a valóságos ráta 9,4 százalékos.