Nem csodafegyver a kormány új terve

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) egyelőre nem kívánta kommentálni a tervezett járulékcsökkentési programról kiszivárgott információkat, mivel a részletek, köztük a legfontosabb, a munkaadói terhek mérséklésének mértéke még nem ismert. A VOSZ részletes előterjesztést kért a kormánytól, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának szerdai ülésén már érdemben tudjanak tárgyalni a témáról, mivel az alapvetően befolyásolja az éppen zajló bértárgyalásokat.

Dávid Ferenc korábban a Világgazdaságnak azt mondta, hogy olyan mértékű járulékcsökkentésre lenne szükség, amelyet a költségvetés is elbír, de ehhez hozzá kell nyúlni a kiadási oldalhoz is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez három-öt éves folyamat. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke pedig korábban hangsúlyozta: örül annak, hogy a kormány meghallgatta a javaslatokat, hiszen a béremelés csökkentheti vagy meg is állíthatja a Nyugat-Európába irányuló kivándorlást. Szerinte érzékelhető segítséget minimum 5 százalékpontos járulékcsökkentés jelentene a cégeknek, így akár két számjegyű béremelésre is lehetőség lenne a legtöbb vállalatnál.

A Világgazdaság által megkérdezett munkaerő-közvetítők szerint a foglalkoztatási terhek csökkentése mindenképpen kedvező lépés, mivel növeli a vállalatok versenyképességét, ösztönzi a fejlesztéseket és a befektetéseket, aminek biztosan lesz bizonyos mértékű pozitív hatása a munkaerőpiacon is. Ám a szakértők szerint nem várható, hogy a járulékcsökkentés megoldja a munkaerőpiac összes problémáját, hiszen például nem lehet gyógyír a társadalom elöregedésére, amely jelenleg a munkaerőhiány egyik markáns oka. A foglalkoztatói terhek csökkentése nyilván lehetőséget ad a nagyobb béremelésre is, ám több ágazatban és szakmában a külföldi és a magyar fizetések között olyan óriási a különbség, amit a cégek így sem tudnak átugrani. Így a fiatalok elvándorlására sem feltétlenül jelent megoldást a tehercsökkentés, pláne, hogy azt egyéb okok is motiválják, például a hazai társadalmi-gazdasági viszonyok alakulása. Ezzel egyetértett Rolek Ferenc is, aki azt mondta, hogy a munkaerőhiány kezelésére az MGYOSZ javasolt intézkedéscsomagjának minden elemét meg kell valósítani, s ebbe beletartozik a munkaerő importálása is. Vannak ugyanis olyan szakmák, területek, például az informatika és a feldolgozóiparban a szakmunkák, ahol akkora a munkaerő hiánya, hogy rá fogunk szorulni a szakképzett, külföldi, kulturálisan jól beilleszthető munkások alkalmazására. A térségben ezt az összes hasonló fejlettségű ország alkalmazza – mutatott rá, hozzátéve, hogy szerinte is a magyar munkavállalókat kell előtérbe helyezni. „Ott kell importálni, ahol nem tudunk magyarokkal dolgoztatni.”