Nem sajnálja a pénzt a kormány, egy nap alatt közel 40 milliárdot osztogattak el

Október közepére elköltötte a kormány a költségvetés rendkívüli tartalékának több mint 90 százalékát. A vészhelyzetek, rendkívüli események költségeire szánt, százmilliárdos keretből az idén a katasztrófahelyzetek kezelésére egyetlen fillért sem fordítottak: a kabinet saját házipénztáraként használja a tartalékot. A legutóbbi kormányülésen összesen 1,5 milliárd forintot csippentettek le innen, 200 millió forintot például a Miniszterelnökségnek utaltak ki, hogy az év közben kapott többletfeladatokat el tudja látni.

A tartalékból 312 millió forint jut pluszban a Veritas Történetkutató Intézetnek: a (numerus claususról alkotott különvéleményéről ismert) Szakály Sándor vezette szervezet szintén a többletfeladatokra kapja a pénzt, amiből jövőre és azután is jut majd – hiszen a kormány határozott arról is, hogy 2017-ben további 446,8 millió forintot juttat az intézménynek (aztán pedig 368 millióval emeli a támogatást). A 2013-ban létrehozott, a tanácsadó testületében három nyugalmazott minisztert (Boross Péter, Kádár Béla, Schamschula György) és Patyi Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, a Nemzeti Választási Bizottság elnökét is „foglalkoztató”  Veritas támogatása ezzel megsokszorozódik: az intézet 260 millió forintos költségvetéssel működött eddig három éven át, és beszámolója szerint 25 főnek biztosított állást – a forrás nagy része a személyi kifizetésekre ment el.

A kormány az idén eddig összesen 630 milliárd forint sorsáról rendelkezett különböző határozatok formájában – a rendkívüli tartalék felélésén kívül a tavalyi maradványból költöttek több mint 100 milliárd forintot, és közel 150 milliárd forint átcsoportosítását határozták el. A rosszabb gazdasági körülmények, a kisebb bevételek esetére félretett, 80 milliárdos országvédelmi alapból eddig csak 26 milliárd fogyott el – igaz, itt szeptemberig nem is lehet jelentős arányt költeni. A kabinet számára igazán nagy mozgásteret azonban az államháztartási törvénynek az az idei módosítása jelentette, amelynek értelmében addig költhet rendeleti úton tulajdonképpen szabadon, amíg tudja tartani a hiánycélt. Miután az idén a többletbevételekkel jól áll a büdzsé, ez szabad kezet adott a kormánynak is.

Az idén 257 milliárd forint sorsáról határoztak úgy, hogy nem jelöltek meg semmilyen költségvetési sort sem ennek forrásául. Ez egyrészt annyit jelent, hogy az összeget a többletbevételekből teremtik elő – másrészt pedig azt, hogy a költségvetési kiadásoknak immáron közel 1 százalékára semmilyen hatással nem volt az Országgyűlés.

A kormány csak a múlt héten – a tartalék felhasználásáról szóló döntésével együtt – 37,6 milliárd forint elköltéséről döntött. Ez a háromszorosa a gyermeknevelési támogatás évi keretének, de ennyi pénzből 10 százalékkal lehetne emelni a családi pótlék összegét, vagy megduplázni az árvaellátásét. A múlt héten felhasznált, közel 40 milliárd forintból egyébként 33 milliárd forint esetében nem jelölte meg a forrást a kabinet. Ráadásul a döntések már nemcsak az idei, hanem az elfogadott jövő évi büdzsét is érintik: több mint 10 milliárd forint már a 2017-es költségvetésben jelent módosítást (ami azért érdekes, mert itt volna az idő az Országgyűlésben is változtatni a passzusokon, és hagyományos módon kiegészíteni a büdzsét).

A legnagyobb összeget a migrációs helyzet kezelésére adott többlettámogatás jelenti (18 milliárd), de 5,7 milliárd forintot kapott Budapest is, hogy sikeres turisztikai marketingkampányt folytasson – valamint 76 milliót kap a Millenáris, hogy felújítson sürgősen, mert méltóképpen kell megrendezni a jövő autóiról szóló konferenciát és a víz-világtalálkozót is. A hit- és erkölcstantankönyvekre 1,7 milliárd forinttal lehet majd többet költeni, Göd városa közel kétmilliárd forintot kap az infrastruktúrájának fejlesztésére – ami a bezárt gyárát új feladattal újraindító Samsungnak tett ígéret betartását jelenti.