Szabadkereskedelem: Más megállapodások is bajba kerülhetnek

„A CETA nem halt meg. Kanada kész aláírni, de a labda most az euró­pai térfélen pattog” – jelentette ki tegnap Chrystia Freeland kanadai kereskedelmi miniszter azt követően, hogy hétfőn kiderült: Belgium nem tudja időre elfogadni az EU és Kanada közti Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezményt (CETA), amelyet csütörtökön kellene ünnepélyesen aláírni.

„A CETA de facto halott. Lehet, hogy a következő hetekben még lesz kísérlet az aláírására, de én nem vagyok meggyőződve arról, hogy erre sor kerül” – mondta viszont ugyancsak tegnap Bernd Lange, az Európai Parlament (EP) nemzetközi kereskedelmi bizottságának elnöke. Pesszimistán fogalmazott Martin Schulz, az EP elnöke is a Deutschlandfunk rádiónak: szerinte ezen a héten aligha születik megoldás arra, hogy Belgiumban a regionális parlamenteknek és a nyelvi közösségeknek is jóvá kell hagyniuk egy ilyen súlyú megállapodást.

Most Vallónia, a brüsszeli régió és a francia nyelvi közösség nem volt erre hajlandó. A szocialista vezetésű frankofón Vallónia parlamentje már tavasszal vétót jelentett be a CETA ellen, sokak szerint főleg belpolitikai megfontolásból, jóllehet kifogásaikkal Európa-szerte sokan egyetértettek. A CETA, illetve készülő nagytestvére, az USA és az EU közti Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) ellen rengetegen tüntettek már, részben szintén belpolitikai okokból, részben a multiknak adott előnyök, a globalizáció térnyerése ellen tiltakozva.

A CETA, illetve a TTIP keretében ugyanis nemcsak a vámok zömét törölnék el a felek, nemcsak megnyitnának eddig korlátozottan hozzáférhető tevékenységeket, hanem újraszabályoznák a befektetések védelmét is. A vállalatok egy külön befektetői bírósághoz fordulhatnának, ha a szerződő feleknél gondjuk van egy szerintük versenykorlátozó jogszabállyal; ezt a CETA esetében az EU és Kanada hozná létre, tehát nem tartozna az egyes európai országok jogrendszerébe, az ott működő multik szinte függetleníthetnék magukat attól. A megállapodások ellenzői szerint a multik így kivonhatnák magukat például egy ország munkajogi, egészségügyi, biztonsági vagy környezetvédelmi előírásai alól.

A vallon miniszterelnök, Paul Magnette szerint nem Kanadával van bajuk, hiszen az késznek mutatkozott az elvárt módosításokra, ellentétben az európai hatóságokkal. Sokan viszont arra figyelmeztettek: ha a CETA meghal, akkor a TTIP-re is ez várhat, és a briteknek is igen nehéz lesz majd összehozni a Brexit utáni kereskedelmi megállapodást.

Hét éve húzódik

Az EU és Kanada 2009 májusában kezdett hozzá a CETA létrehozásához, a tárgyalásokat 2014 szeptemberében zárták el, azóta tart a jóváhagyási folyamat. A kereskedelemben eltörölnék a vámok 98 százalékát (néhány mezőgazdasági termék lenne kivétel), és megnyitnák egymás előtt többek között a pénzügyi szolgáltatások, a távközlés és az energiaipar területét. A közös előkészítő tanulmány szerint a CETA reálértéken évi 11,6 milliárd euró pluszbevételt hozna az EU-nak, és 8,2 milliárdot Kanadának.