Tovább zuhan a magyar építőipar az EU-s pénzek nélkül

Az építőipari termelés volumene 9,0 százalékkal maradt el augusztusban az egy évvel korábbitól - közölte a KSH. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján a mutató 4,6 százalékkal nőtt júliushoz képest.

Amióta az EU-s pénzekből finanszírozott projektek befejeződtek, a mostani volt a legkisebb esés. A korábbi hónapokban január óta mindig legalább 16 százalékos volt a zuhanás, de az év első felének adatait nem túlzás összeomlásnak nevezni, januártól májusig 21-36 százalékos havi visszaeséseket mértek.

Az előző év azonos hónapjához képest a két építményfőcsoport termelésének volumene ellentétesen alakult: az épületeké 7,0 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 23,9 százalékkal visszaesett.

Az épületek építésének növekedése továbbra is nagyrészt ipari épületek, kisebb részben oktatási épületek, illetve sportlétesítmények építésének az eredménye. Az egyéb építmények építésének visszaesését elsősorban az uniós forrásból végzett munkák 2015 végi befejeződése okozta. Augusztusban a legnagyobb mértékben az út- és vasútépítő vállalkozások termelése maradt el az előző évitől.

Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 3,7 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 34,1 százalékkal csökkent, míg a speciális szaképítésé 7,5 százalékkal emelkedett.

A megkötött új szerződések volumene 13,3 százalékkal kisebb volt az előző évinél, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 20,6, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 8,2 százalékkal csökkent.

Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene augusztus végén 18,5 százalékkal meghaladta az előző évi, alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 45,4, az egyéb építményeké 5,5 százalékkal magasabb volt.

2016 első nyolc hónapját összesítve az építőipari termelés volumene 22,0 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.