Az eladósodás nélküli növekedés az ország erénye
Annak ellenére, hogy Magyarország a tavalyi 63. helyről a 69.-re esett a Világgazdaság Fórum (WEF) csaknem 140 országot összesítő versenyképességi listáján, vannak olyan részterületei a gazdaságnak, ahol fejlődést értünk el az elmúlt években.
A Kopint-Tárki, a WEF magyarországi együttműködő partnere elemzésében azt emelte ki, hogy a lakosság GDP-arányos megtakarításai magasak, ami szintén kedvező az egyensúlyi helyzetünket tekintve, hiszen a növekedés nem jár együtt eladósodással. A lakosság pénzügyi vagyona 16 ezermilliárd forinttal nőtt kicsivel több mint öt év alatt, amiben a hitelek visszafizetése mellett a megtakarítások növekedése is szerepet játszott.
A makrokörnyezetet szintén javította, hogy az infláció az elmúlt években alacsony maradt, és az árak idei év végén, illetve jövőre várható növekedése után sem lesz magas a pénzromlás üteme, 2 százalék körül stabilizálódhat. A Kopint-Tárki megemlíti, hogy a GDP-arányos 75 százalék körüli államadósság globális összehasonlításban nem mondható túl jónak, azonban számos fejlett országban ennél jóval magasabb szint mellett működik a gazdaság, így összességében az államadósság csökkenése pozitívan hat versenyképességünkre.
A makrogazdasági helyzet mellett jobban teljesítünk a termékpiaci hatékonyságban is. A tavalyi 72. helyről ebben a pillérben az 59.-re javult Magyarország. Ezt annak köszönhetjük, hogy könnyű vállalatot, vállalkozást indítani az országban, és a gazdaság nagyon nyitott, így integrálódott a globális értékláncokba.
Persze a makrogazdasági helyzetben is lenne még tere a javulásnak, ehhez a mostaninál magasabb potenciális növekedés elérésére lenne szükség. Ha a kormány elkötelezett marad a gazdaság egyensúlyi pozíciójának megőrzésére – alacsony hiány, leszorított infláció, csökkenő adósság biztosítása –, akkor a makrogazdasági stabilitás tovább javulhat a következő években.
Cikksorozat a versenyképességről
A Világgazdaság cikksorozatot indított, amelyben megvizsgáljuk Magyarország versenyképességének gyenge pontjait, és bemutatjuk, hogy miben teljesítünk jól világviszonylatban és régiós összevetésben. Bemutatjuk, hogyan teljesít a magyar gazdaság, és milyen lépésekkel kerülhetne előrébb a versenyképességi ranglistán. Első cikkünkben az oktatás és az egészségügy helyzetét (VG, október 28.), második cikkünkben pedig az intézményi környezetet és a korrupciót (VG, november 4.) mutattuk be mint versenyképességi tényezőket. Mindezzel, reméljük, hozzájárulunk a versenyképesség javítására vonatkozó cél eléréséhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.