Fülbemászó adókedvezmény

Az ingyenes élő zenét szolgáltató vendéglátósok leírhatnák társasági adójukból a költségek 50 százalékát – feltéve, hogy elfogadják a jövő évi adótörvények módosító javaslatában szereplő változtatást. Az alkalmazottként és alkalmilag foglalkoztatott zenészek után három év alatt legfeljebb 200 ezer eurót, mintegy 62 millió forintot lehet megtakarítani. A plafon alatt elég nagy a mozgástér, hiszen a tervezet napi 113 ezer forintos élő zenei kiadással számol.

Keveset enyhít a vendéglátósok terhein az ingyenes élő zenét szolgáltatóknak kilátásba helyezett költségcsökkentési lehetőség – az áfa mérsékléséhez képest jóval kisebb a jelentősége –, de talán elindít valami mozgást a piacon. A módosítás inkább gesztusértékű, komoly bevételtől aligha esik el a költségvetés, hiszen az elmúlt években igen kevesen költöttek arra, hogy élő zenét adjanak a vacsora mellé. Az egyik legismertebb zenés étteremben, a belvárosi Kárpátiában Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke is tulajdonos, ő el tudja képzelni, mit jelenthet majd a kedvezmény. Mint mondja, rövid távon aligha hoz trendfordulót, hiszen csak végig kell menni a bulinegyeden, hogy egyértelművé váljon: eltűntek azok a helyek, ahol zongorista vagy kisebb zenekar játszott. A vendéglátás jó ideje romló jövedelmezőségét a kedvezmény önmagában nem fogja megváltoztatni, de ha a szereplők hosszú távon számolhatnak vele, az egy kihalófélben levő üzlettípus felélesztését is magával hozhatja.

A törvénymódosítással tovább fehéríthető a zenészek foglalkoztatása is. Az éttermekben alkalmazottként vagy munkaerő-közvetítőn keresztül kölcsönzött munkavállalóként játszanak a zenészek, a költségekbe a fellépti díjon vagy a zenészek munkabérén, annak adó- és járulékterhein kívül a szerzői jogdíj is beletartozik. Az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület stratégiai és kommunikációs igazgatója, Tóth Péter Benjamin tájékoztatása szerint az élő zene terjesztéséhez, népszerűsítéséhez az idén januártól érvényes jogdíjcsökkentéssel ők már hozzájárultak. Megszüntették ugyanis azt az akár kétszeres különbséget is eredményező felárat, amely a háttérként szolgáltatott élő zene jogdíjába épült, mintegy jelezve, hogy az jóval értékesebb a gépzenénél.

Az Artisjus nyilvántartása szerint tavaly 18 319 vendéglátóhely fizetett gépi és élő zene után jogdíjat, összesen 2,86 milliárd forint értékben, ennek töredéke, 69 millió forint jutott az élő zenére. A szegmens súlyát jelzi viszont, hogy a zenészek fellépéseinek 40 százaléka vendéglátóhelyeken történik, azok ugyanis sok kis koncertnek is helyszínül szolgálnak. A társaságiadó-kedvezményt – a tervezet szerint – sem a zenés felárat, sem a koncertekre belépőjegyet szedő üzletek nem vehetik igénybe, noha azzal legalább minden tizedik helynek kedvezne a kormány.