Így hálózza be Magyarországot a korrupció!

"A korrupció minden gazdaság és államforma természetes velejárója, úgyhogy nulla korrupcióról nem érdemes beszélni. Az azonban nem mindegy, hogy mennyire része ez a mindennapoknak, illetve az sem mindegy, hogy milyen szinteken jelenik meg” – mondta a Világgazdaságnak Vakhal Péter, a Kopint-Tárki tudományos munkatársa. Magyarország a legtöbb felmérés szerint nem szerepel túl jól a korrupció és az intézményi környezet alakulásában az elmúlt években, vagyis ez egyre komolyabb versenyképességi hátrányt jelent.

A Világgazdaság Fórum (WEF) 138 országot összesítő versenyképességi listájában a tavalyi 63. helyről idén a 69.-re esett Magyarország. Az intézet által megkérdezett hazai vállalatvezetők a két legsúlyosabb problémának a gazdaságpolitika döntéshozatalának kiszámíthatlanságát és a korrupciót tartották. (A harmadik az adózási rendszer volt.) A Kopint-Tárki, a WEF magyarországi együttműködő partnere a tanulmányuk kiadásakor azt írta: intézményrendszerünk és egyben versenyképességünk legnagyobb problémája, hogy a kormányzati döntések során a kivételezett vállalkozások jelentős előnyt élveznek. „A kormányzati döntéshozatal nem átlátható, a tulajdonjogok tiszteletben tartása problémás, és a vállalati magatartás etikájával is gondok vannak” – olvasható az elemzésben.

Vakhal Péter a Világgazdaságnak azt mondta, a versenyképesség kapcsán igen érdekes, hogy olyan országok is elénk kerültek, ahol a korrupció jóval jelentősebb, például ilyen  Oroszország. Ezt azzal indokolta: egyáltalán nem mindegy, hogy milyen fejlettségű országban történik a korrupció. „Egy befektető tisztában van vele, hogy egy harmadik világbeli országban csak akkor tud érvényesülni, ha korrumpál, és ez gyakran tételesen is szerepel a beruházások költségtervében, általában reprezentáció címén” – mondja Vakhal Péter. Kiemelte: ugyanakkor egy kvázi fejlett országban nem feltétlenül számítana jelentős korrupcióra a befektető, ezért amikor szembesül vele, az sokkal rosszabb fényt vet az országra és annak versenyképességére, mintha ugyanez egy gyengébb intézményi fejlettségű országban történne. „Vagyis az, hogy az Európai Unió egyik tagállamában magas a korrupció, jóval kellemetlenebb, mint ha Oroszországban tapasztalnak ugyanilyen mértéket. Nem piackonform megoldás ugyanis a világ egyik legfejlettebb gazdasági térségében korruptnak lenni” – mutatott rá a kutató.

A közbeszerzések terén sem túl jó a helyzet. A napokban jelent meg a Tárki Társadalmi Riport című tanulmánya is, amelyben a kutatók arra jutnak, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar közbeszerzésekben a versenyerősség kirívóan alacsony, és a korrupciós kockázatok kirívóan magasak. Az előzetesen becsült és a szerződéses ár különbségét, a benyújtott ajánlatok számát, valamint a közbeszerzés transzparenciáját vizsgálták, az ezekből képzett mutatószám szerint a versenyerősség 2009 és 2014 között végig csökkent. Nemcsak a közszférában, hanem a magánszektorban is súlyosak a korrupciós kockázatok. Az EY és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének közös felmérése szerint majdnem a kétszeresére nőtt a korrupcióról tudomást szerző cégvezetők száma az idén, miközben megfeleződött azoké, akik válaszolni mertek vagy akartak a vállalati etikát firtató kérdésekre. Persze miközben a vállalatvezetők képe Magyarországról az általános helyzetről negatív, saját környezetében senki sem lát problémát.

A mai magyar helyzet a foglyul ejtett állam és a bennfentes gazdasági-politikai berendezkedés (haveri kapitalizmus) kombinációjaként jellemezhető a Transparency International szerint. Méretben és hatáskörökben is terjeszkedik az állam, miközben befolyásos üzleti csoportokkal és oligarchákkal működik szimbiózisban. Vagyis a korrupció visszaszorítása szakértők szerint először az államnál kell, hogy kezdődjön.

Cikksorozat indul a versenyképességért

A Világgazdaság cikksorozatot indított, amelyben megvizsgáljuk Magyarország versenyképességének gyenge pontjait, és bemutatjuk, hogy miben teljesítünk jól világviszonylatban és régiós összevetésben. A következő hetekben péntekenként megjelenő cikkeinkben javaslatokat fogalmazunk meg arra vonatkozóan, hogy Magyarország milyen lépésekkel kerülhetne előrébb a versenyképességi ranglistán, s hogyan javulhatna a tőkevonzó képességünk. Mindezzel, reméljük, hozzájárulunk a versenyképesség javítására vonatkozó cél eléréséhez.