Jelentősen módosítaná a kormány az éppen egy éve hatályba lépett közbeszerzési szabályozást. Az ennek érdekében benyújtott két törvényjavaslat nagymértékben megkönnyítheti, hogy a közpénzek átláthatatlanul kerüljenek haveri zsebekbe - írja a Transparency International Magyarország.
A jövő évi költségvetési törvényt megváltoztató módosítás szerint közel megduplázódnak a közbeszerzések alsó értékhatárai. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eddigi 8 millió forint helyett 15 millió forintig lehet közbeszerzés kiírása nélkül árut és szolgáltatást vásárolni, míg építési beruházás esetén a jelenlegi 15 millió forintos értékhatár 25 millió forintra emelkedne. A kormány szerint erre annak érdekében van szükség, hogy alacsony értékű szerződések esetén ne kelljen a bonyolult közbeszerzési szabályokat alkalmazni. Ezzel szemben a TI álláspontja az, hogy az alacsony értékű közbeszerzéseknél a legnagyobb a korrupció veszélye, ezen a területen a legátláthatatlanabbak a szerződések.
A közpénzt költő szervezetek, például minisztériumok, állami vállalatok sokszor trükkös módon igyekeznek kijátszani a törvényeket, például feldarabolják a beszerzéseiket, csak hogy ne kelljen közbeszerzést lefolytatniuk. Korrupciós szempontból ezért a TI kifejezetten veszélyesnek tartja a közbeszerzési eljárás nélkül elkölthető összegek ilyen mértékű emelését.
A közbeszerzési törvény módosítása az eddigieknél is szélesebbre tárhatja a kaput a visszaélések előtt - véli a Transparency. Mentesítené ugyanis az európai uniós vagy hazai költségvetési pénzekből gazdálkodó cégeket a közbeszerzési kötelezettség alól. Jelenleg azok a vállalatok, amelyek legalább 25 millió forint összegű európai uniós, vagy magyar állami támogatásban részesülnek, kötelesek közbeszerzést kiírni. A tervezett módosítás ezt az értékhatárt egyrészt felemeli 40 millió forintra, másrészt felhatalmazza a kormányt arra, hogy kérelemre, egyedi esetekben felmentést adjon e kötelesség alól. A kormány akkor biztosíthatna közbeszerzési mentességet, ha a „közbeszerzési eljárás alkalmazása nem szolgálná a közpénzek hatékony felhasználásának célját”, továbbá akkor, ha a „támogatási összeg gazdaságilag legkedvezőbb módon történő felhasználását” közbeszerzés nélkül lehet biztosítani. Magyarul: a kormány bármikor, akár mondvacsinált ürüggyel is felmentést adhat a közbeszerzések alól. Így a cégek, ahelyett, hogy nyílt versenyben keresnék a rájuk bízott közpénzek legolcsóbb felhasználási módját, inkább a kormány kegyeiért fognak versenyezni.
Mindehhez képest már csak hab a tortán, hogy a „versenyélénkítés jegyében” a kormány 100 millió forintról 300 millió forintra emelné azt az értékhatárt, amely összegig hirdetmény, azaz nyílt verseny nélkül lehet közpénzből építési beruházásokat rendelni - véli a TI. A kormány az építőiparban tehát tovább könnyítheti, hogy a közvagyon magánzsebekbe vándoroljon. Márpedig a hirdetmény nélküli közbeszerzések aránya – miként arra az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése is rámutatott – már eddig is az egyik legmagasabb volt az Európai Unióban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.