Nem festett túlságosan szép képet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a közép-, kelet- és délkelet-európai országokról (CESEE) kiadott friss előrejelzésében: A gazdaságok döntő többsége ugyan növekszik a régióban, de megfelelő gazdaságpolitikával sokkal erőteljesebb GDP-bővülést lehetne elérni.
Az idei évben 1,3 százalékos gazdasági növekedésre számít az IMF a CESEE régióban, amit jövőre 2,1 százalékos követhet. Az erőteljesebb bővülésben kulcsszerepet játszik, hogy a Független Államok Közösségének (FÁK) kilátásai javulnak, és mindenütt véget érhet a recessziós időszak.
Idén a Bulgária, Románia és Horvátország alkotta déli országcsoport átlagosan 4,1 százalékos növekedése a legmagasabb, de a Magyarországot is magában foglaló közép-európai térség is jól teljesít a 2,8 százalékos bővüléssel. Oroszország és a FÁK-országok még recessziót élhetnek át, jövőre azonban már kiegyensúlyozottabb lesz a teljesítmény. A közép-, dél- és kelet-európai térség is 3 százalék körüli gazdasági növekedést mutathat 2017-ben, s habár a 0,8 százalékos orosz bővülés lehúzza majd a CESEE átlagát, ez már jóval stabilabb alapokon nyugvó és szélesebb körű gyarapodásnak látszik, mint az idei.
A növekedés gyorsítása érdekében a Valutaalap azt javasolja, hogy javítsák a kormányzati hatékonyságot, a jogrendszert és a tulajdonjogok terén is tegyenek lépéseket a kormányzatok. Az IMF szerint most jó alkalom kínálkozik arra az egyes országoknak, hogy megvalósítsák a szükséges reformokat a későbbi, gyorsabb növekedés érdekében. Az egész régióban alacsony az infláció, a munkanélküliségi ráta a válság előtti szintre süllyedt, a keresetek gyorsan nőnek, és a hitelezés is emelkedő pályára állt a legtöbb országban.
Ugyanakkor a Valutaalap lát néhány problémát is. Habár a fejlett gazdaságok monetáris politikájának normalizálódása – elsősorban a Fed kamatemelése – és a menekültválság már nem annyira nagy kockázat, mint fél éve volt, de a politikai bizonytalanságok egyre nagyobbak.
Az IMF azt tanácsolja a térség országainak, hogy a mostani időszakot a reformok megvalósítása mellett használják ki költségvetési puffer felépítésére. (Magyarország kapcsán a Valutaalap megállapítja, hogy a költségvetés strukturális egyenlege feltehetően romlik 2015 és 2017 között.) Annak ellenére, hogy a munkanélküliség a válság előtti szintre süllyedt, a gazdaság növekedési üteme nem érte el a krízis előttit. A Valutaalap nem a régióban mostanában újra fel-felbukkanó protekcionizmusban, bezárkózásban látja a nagyobb teljesítmény forrását, hanem az intézmények megerősítésében, a kormányzati hatékonyság növekedésében, a beruházások és a termelékenység emelésében.
Miután az állami beruházások sokkal kevésbé hatékonyak a térségben, mint a nyugat-európai országokban, így itt nagy tere van a felzárkózásnak. A másik fontos terület az adózás hatékonyabbá tétele, a szabályok betartása, a régióban ugyanis ez sokkal kevésbé megy, mint a fejlett országokban. Az IMF úgy becsüli, hogy a reformok hatására 2-4 százalékkal magasabb GDP-növekedést is el lehetne érni.
AZ IMF nem változtatott korábbi becslésén: idén 2, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon. A 2016-os nagyjából összhangban van a piaci konszenzussal, de a 2017-re vonatkozó becslés alulmúlja a legtöbb szakértő által várt 3 százalék körüli növekedést.
AZ IMF nem változtatott korábbi becslésén: idén 2, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon. A 2016-os nagyjából összhangban van a piaci konszenzussal, de a 2017-re vonatkozó becslés alulmúlja a legtöbb szakértő által várt 3 százalék körüli növekedést. fotó: AFP -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.