Trump-félelem uralja el a piacot

Júliusi szintjükre ereszkedtek a globális részvényindexek szerdán, miközben a biztonságosnak számító állampapírok drágultak, vagyis kisebb hozamot ígértek. Az arany ára is felfelé kapaszkodott, hozzávetőlegesen 1 százalékkal. Az olaj viszont olcsóbb lett, az amerikai WTI hordónkénti ára 45 dollárra ereszkedett. A dollár is gyengült. Az euró árfolyama 1,09-ről 1,11-re változott rövid idő alatt, igaz, ebbe belejátszott, hogy a Markit eurózónára vonatkozó feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe az előzetes adatnál is jobb lett. De erősödött a jen is a dollárhoz képest.

Pánikhangulat ugyanakkor nem uralta el a piacokat, a Bank of America eszközár-ingadozási indexe még mindig átlag alatti. A részvénypiacokra azonban átterjedt az idegesség, az európai indexek nyolc kereskedési napon át estek, míg az amerikaiak a legjobb úton haladtak szerdán afelé, hogy egymás után hetedszer is negatív övezetbe tévedjenek. Az ideges hangulaton egyáltalán nem változtatott a szerdán este kiadott Fed-közlemény, amely a várakozásnak megfelelően nem változtatott a kamaton, s jelezte azt is, hogy a monetáris feltételek szigorítása melletti érvek szaporodnak a javuló foglalkoztatási, növekedési és inflációs körülmények között, vagyis decemberben valóban szó lehet az emelésről.

A pánikmentes aggodalom fő oka egyértelműen az amúgy is szokatlan pályát befutó választási kampány újabb meglepő fordulata. Az FBI – bár hetek óta rendelkezett az információkkal – csak most nyitotta újra a vizsgálatot a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton e-mailjeivel kapcsolatban, amivel persze óriási politikai vihart kavart, ráadásul a nyomozás nem érhet véget november nyolcadika, vagyis a választás napja előtt. A demokraták néhány hete még magasztalták James Comey FBI-igazgatót, aki nem javasolt eljárást Clinton ellen, aki külügyminiszteri megbízatása idején nem járt el kellő körültekintéssel a bizalmas információk elektronikus továbbítása során. A republikánusok meg dühöngtek. Most fordult a kocka, a köztársaságiak dicsérik Comeyt, míg a demokraták kettős mércéről, merőben szokatlan intézkedésről beszélnek. Barack Obama elnök szerdán pedig nyíltan bírálta Comeyt.

Ám tény, hogy szorosabbá vált a versengés. A The Washington Post és az ABC News közvélemény-kutatása szerint Clinton előnye elfogyott, s Trump 1 százalékponttal átvette a vezetést. A CNN szerint viszont még mindig Clintoné az előny, de Trump lefaragott hátrányából. A RealClearPolitics a felmérések átlagából azt számolta ki, hogy Clinton előnye 7 százalékról kettőre apadt. A Bloomberg kutatása azt sejteti, hogy a független szavazók körében még Clinton van az élen. A megbízhatónak tartott FiveThirtyEight.com is úgy véli, kiélezettebb a verseny, de Clinton esélye 70 százalékos. De járt 80 körül is. A demokrata jelölt így is vihet 302 elektort a szükséges 270-ből, de állt már ennél sokkal jobban is.

Az elnökjelöltek most azokra az államokra összpontosítanak, ahol nagyon kiélezett a rivalizálás, s amelyek sok elektort adnak. Michiganban például Donald Trump azt ígérte, hogy megválasztása esetén visszaszerzi azokat az állásokat, amelyek a globalizáció és a szerinte előnytelen kereskedelmi szerződések miatt távoztak külföldre. S beharangozta, hogy győzelme után azonnal összehívná a kongresszus rendkívüli ülését az Obamához fűződő egészségbiztosítási rendszer megszüntetésére. Elemzők nem értik, miért kéne rendkívüli ülést összehívni, hiszen a jelenlegi összetételű törvényhozás a szokásoknak megfelelően amúgy is ülésezik november 8-a után.

A Clinton-kampány, amelybe nagy erővel kapcsolódik be Obama elnök, Joe Biden alelnök, Bill Clinton, valamint Bernie Sanders és Elizabeth Warren szenátor, Floridától Michiganen át Ohióig járja az országot. Közben 370 ismert közgazdász, köztük néhány Nobel-díjas, közös nyilatkozatban óvott Trump megválasztásától, nehogy a józan ész fölé kerekedjenek az összeesküvés-elméletek és a gazdasági bűvészmutatványok. Ez az eshetőség kavarta fel a piacokat is.