Az MNB nem hiszi el, hogy idén lelassult a GDP-növekedés

A magyar gazdasági növekedés egy érett fázisba lép, egyre fontosabbá válik a háztartások fogyasztásának növekedése, de 2017-től a beruházások is jelentősen nőhetnek – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a friss inflációs jelentés bemutatóján. Az MNB az idei évre változatlanul hagyta a 2,8 százalékos GDP-előrejelzését, miközben mostanra minden elemző 2-2,2 százalékra vitte le saját prognózisát a gyenge GDP-számok után.

Az első három negyedév GDP-adatát már publikálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami január és szeptember között 2,1 százalékot ért el, így elméletileg csak úgy jöhetne ki az éves szinten 2,8 százalékos adat, ha az utolsó negyedévben jóval 4 százalék feletti GDP-növekedés lenne. Az MNB azonban nem így kalkulál: azt mondják, hogy a KSH felül fogja vizsgálni az első három negyedév adatait is, és az eddig közöltnél sokkal jobb számokat fogunk látni.

"Nem kérdőjelezzük meg a KSH szakmai munkáját, de arra kell törekednünk, hogy a gazdaság pozíciójáról a monetáris tanácsot pontosan tájékoztassuk" – hangsúlyozta Balatoni András. Rámutatott, hogy 2013-tól minden évben felfelé módosították a GDP-t a statisztikai hivatalban. Amikor növekedési pályán van a gazdaság – most ez a helyzet –, akkor felfelé szokták módosítani az adatokat.

„A feldolgozóiparban és a piaci szolgáltatások terén is dinamikusan nő a foglalkoztatás, vagyis ha nem lenne gyors a gazdasági növekedés, akkor nem nőne ilyen gyorsan a foglalkoztatás” – emelte ki a szakértő, aki azzal is érvelt, hogy a konjunktúraindikátorok alapján nincs baj a magyar gazdasággal. Összességében azt hangsúlyozta, hogy az MNB jóval kedvezőbben ítéli meg a konjunktúra alakulását, mint a KSH.

Miért módosítanak felfelé?

A Világgazdaságnak arra a kérdésére, hogy milyen tényezők miatt nőhetett idén gyorsan a gazdaság - hiszen az ipar nem nő érdemben és a beruházások zuhannak- Balatoni hangsúlyozta: a termékexport mellett szolgáltatásexport is fontos lehet a növekedésben. „Az ipari termelés valóban nem nőtt úgy, ahogy arra számítottunk, ezt részben ellensúlyozhatja a szolgáltatásexport” – emelte ki Balatoni András. 

Virág Barnabás, a MNB ügyvezető igazgatja kérdésünkre válaszolva közölte: a korábbi 3 százalék feletti növekedéshez képest átmeneti lassuláson megy keresztül idén a gazdaság. Az idei első három negyedévi GDP-adatok azonban becslésen alapulnak, és a revíziók valószínűleg felfelé várhatóak – emelte ki. Ilyen már év közben is történt, amikor az első negyedéves 0,9 százalékot 1,1-re vitték fel. Hozzátette, hogy a fehéredés hatása is látszik a magyar gazdaságban, ami a költségvetési bevételekben már megfigyelhető.

A fogyasztás lesz a motor

"A bérek dinamikus emelése – jelentős minimálbér és garantált bérminimum-emelés történik – magasabb fogyasztást tesz lehetővé 2017-ben, miközben a külkereskedelmi többletünk mérséklődni fog. A reáljövedelmek növekedését fogyasztásra és beruházásra költhetik nagyrészt a háztatások" – hangsúlyozta Balatoni András.

A minimálbér emelésének és a szociális hozzájárulási adó csökkentésének az együttes hatása makrogazdasági szinten nagyjából nulla az MNB szerint. Vagyis ellensúlyozza a járulékcsökkentés a minimálbér emelésének hatását.

Jövőre 3,6 százalékkal nőhet  a GDP a jegybank előrejelzése szerint, ami elmarad a Nemzetgazdasági Minisztérium friss, 4,1 százalékos prognózisától. A költségvetésnek a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása nagyon jelentős lesz jövőre, ami szintén támogatja a növekedést, ugyanakkor az államadósság ezzel együtt is csökkenő pályán marad.

Kiemelték, hogy a járműipari kapacitások 2018-ra fordulnak termőre, ami az exportpiaci részesedés emelkedésén keresztül valósul meg. Abban az évben 3,7 százalékos GDP-növekedést várnak.

Gyorsuló infláció

Az infláció emelkedni fog az előttünk álló években a jegybank prognózisa szerint. Először a maginfláción kívüli tételek nőnek, vagyis az alacsony szintre süllyedt olajár hatása kikerül a bázisból, ami felfelé löki az inflációt. Középtávon visszafogott inflációs környezet alakul ki, külső inflációs nyomás nincs – hangsúlyozta Balatoni. A béremelésen keresztül a kiskereskedelmi forgalom növekedése magasabb inflációt eredményez, ami 2018 elején éri el a jegybank 3 százalékos inflációs célját.

Az idei 0,4 százalékos inflációt követően jövőre 2,4 százalékos pénzromlás várható. Ha az MNB előrejelzése megvalósul, akkor novemberben pótlólagos nyugdíjemelésre lesz szükség, ugyanis 2017-ben 1,6 százalékkal nőnek a nyugdíjak.