Fellendült a gazdaság decemberben

Decemberben 2,8 százalékkal nőtt a magyar gazdaság lapunk konjunktúramutatója, a GYIA szerint, ez a leggyorsabb ütem az egész évben. A pénzügyi és a reálgazdasági alindexek többsége pozitívan befolyásolta a főindexet, a tíz komponens közül hét felfelé, három lefelé húzta a mutatószámot.

A reálkamat csökkent, a pénzkínálat reálértéke a jegybanki hitelprogramok miatt tovább növekedett, az Ifo-index élénkülést jelez, és a BUX index reálértéke is nőtt. A pénzügyi indexek közül egyedül az hatott kedvezőtlenül, hogy a rövid és a hosszú lejáratú állampapírok közötti kamatkülönbség növekedett.

A reálgazdasági komponensek közül a munkaerőpiac és a keresetek növekedése a hajtóerő, ahogy azt az év egészében is láthattuk. A munkakeresés átlagos időtartama 17,8 hónapról 17,6-re csökkent, a reálkeresetek érdemben tovább emelkedtek, és az ipari termelés is csatlakozott a növekedést támogató komponensekhez. A fogyasztási hitelek állománya viszont csökkent, és habár az ipari termelés nő, a kilátások nem túl rózsásak a rendelési mutatók alapján.

Az október és december között látott élénküléssel az idei legerősebb negyedéves GDP-adatot produkálhatja Magyarország, ám óvatosságra inthet, hogy az októberi makrogazdasági mutatók nem túl meggyőzők (a kiskereskedelem növekedése lassult, az export és az import visszaesett, az építőipar zsugorodott). Termelési oldalról összességében továbbra is a szolgáltatások növekedése lehet a húzóerő, azon belül is a piaci szolgáltatásoké.

Felhasználási oldalról a lakossági fogyasztás növekedése segíti a gazdaságot, amit a novemberig látott költségvetési többletre támaszkodó év végi kormányzati költekezések is megtámogathatnak (bár utóbbiak döntő többsége a jövő évi növekedést erősítheti). A beruházásokban nem várható fordulat az év végén, hiszen tavaly éppen a negyedik negyedévben, az uniós költségvetési ciklus zárása miatt volt nagyon erőteljes a beruházások növekedése. Idén az EU-pénzek hiánya küldte lejtőre a beruházásokat, jövőre azonban érdemi bővülés várható, miután a 2014–2020-as ciklus kifizetései felpörögnek.

Az idei év egészét már szinte biztos, hogy 2–2,3 százalék közötti gazdasági növekedéssel zárjuk, a jövő évi GDP-prognózisok pedig folyamatosan javulnak. Mostanra 2017-re 3 százalék alatti előrejelzés már alig van, egyre több banki elemző és gazdaságkutató 4 százalékhoz teszi közelebb a prognózisát. Az ideinél magasabb növekedést támogatja a fokozódó munkaerőhiány és a minimálbér nagymértékű növelése miatti erős belső kereslet, a lakáspiaci boom, a kormányzati élénkítés, valamint az EU-források gyorsuló lehívása. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a kockázatokról sem, hiszen kis, nyitott gazdaságként az eurózóna szerény növekedése, a kínai gazdaság esetleges lassulása vagy az autógyártásnak egyre inkább kitett hazai ipari termelés mind érzékenyen érintheti a hazai konjunktúrát.

Így készül a GYIA

A Gyorsulási Irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló, leadingindikátor-típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. Az index az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).