Garantált az adósság csökkentése

A pozitív november végi államháztartási egyenleg nyomán már biztosra vehető az államadósság év végi csökkentése – tulajdonképpen minden további nélkül sikerülhet a tavalyi, 74,7 százalékos rátát jelentősebben mérsékelni. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban annyit közölt, hogy valószínűleg az államadósság (bruttó konszolidált mértéke) a GDP 74 százaléka alatt lesz. A kijelentés óvatos becslésre utal: a kormány az Európai Uniónak ősszel kiküldött jelentésben is 73,9 százalékos arányt prognosztizált erre az évre, holott akkor még nem igazán álltak rendelkezésre a kedvező államháztartási egyenlegről szóló őszi adatok.

Az adósság csökkentését több tényező segíti tovább. Egyrészt, hogy november végén is pozitív volt az államháztartás központi alrendszerének egyenlege, amire még soha nem volt példa. Ugyan számtalan egyszeri és csak a pénzforgalmi kimutatásban jelentkező tétel javította a költségvetés egyenlegét, vagyis az uniós elszámolásban azért látszik némi hiány, de az adósság szempontjából mindezek nem annyira fontosak. A bruttó tartozásállományt például jelentősen csökkenti, hogy az aszfaltkeverő-ügyben Brüsszellel kötött megállapodás nyomán mintegy 160 milliárd forint érkezett hirtelen a magyar állam számlájára – ez a pénz az uniós elszámolásban nem jelentkezik ugyanakkor hiánycsökkentő tényezőként, ám javítja a pénzforgalmi egyenleget. További mérséklést jelent majd a földeladásokból befolyó bevétel, amelyet az Országgyűlés döntése értelmében az államadósság mérséklésére kell felhasználni: az idén az előzetes várakozások szerint a több mint 260 milliárd forintos értékesítési bevételnek mintegy a fele érkezik meg az állam számlájára még az idén, ami legalább százmilliárd forinttal csökkenti az adósságot. Mindez közel 300 milliárd forinttal javítja tovább az egyébként sem rossz adósságpozíciót.

A harmadik negyedév végén a jegybank adatai szerint az államadósság a GDP 74,2 százalékát tette ki, vagyis 3,3 százalékponttal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakában regisztrált szintnél. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint ugyan októberben nőtt – kevesebb mint 150 milliárd forinttal – a központi költségvetés bruttó adóssága (ez teszi ki az államadósság nagyobb részét), ám ez is inkább csak a kedvező kibocsátási helyzet következménye. Az ÁKK egész évben a lakossági értékesítést részesítette előnyben, és több mint kétezermilliárd forint értékben adott el belföldön állampapírokat, ebből finanszírozva 1372 milliárd forint lejáró devizaadósságot. Az állam számlaegyenlege (a Kincstári Egységes Számlán tárolt összeg) október végéig 1231 milliárd forinttal nőtt – a nettó állampapír-kibocsátás mellett a pozitív költségvetési egyenleg is emelte az összeget.

November–decemberben a központi költségvetési adósságnak elméletben nem is kell tovább növekednie: csak októberben közel 300 milliárd forint volt a nettó állampapír-kibocsátás, ami a kétszerese az egész negyedévre tervezettnek. A költségvetés hiánya ma már akkor is finanszírozható lenne, ha decemberben tényleg 4-500 milliárd forintos deficitet hoz össze a kormányzat (amire az uniós kiutalások iszonyatosan gyors felpörgetésével és egy nagy ívű költekezési programmal is kevés az esély).

Ma már valójában az a kérdés, hogy az adósság forintban számolt értéke nem lesz-e kevesebb a tavalyi szintnél. November végén ez a helyzet valószínűsíthetően fennállt, hiszen tavaly a központi költségvetés adóssága a 11. hónap végén 25 500 milliárd forint környékén volt – mintegy 250 milliárddal magasabban az idei októberi szintnél. Decemberben a nominális adósságcsökkentés már nehezebben jöhet össze: ehhez 24 700 milliárd forint alá kellene szorítani a központi költségvetés és 25 400 milliárd forint alá az államháztartás bruttó adósságát. Ha viszont ez sikerülne, akkor az adósságmutató 71,8 százalékra süllyedne, vagyis elérné a válság előtti szintet.