BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Gyorsulhat az inflációs ütem

Az ipari termelés októberi adata és a novemberi inflációs mutató állhat a figyelem középpontjában a héten az uniós jegybank ülése mellett, de a harmadik negyedéves GDP-ről szóló részletes jelentés is megjelenik

Hétfőn közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a kiskereskedelem októberi és első tízhavi alakulásának első becslését. Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt. Az első kilenc hónapban a kiskereskedelmi forgalom volumene 4,9 százalékkal emelkedett.

Kedden jelenik meg az idei harmadik negyedéves GDP-adat második becslése. A november közepén közölt első becslés szerint a GDP 2,0 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben a múlt év azonos időszakához képest, a második negyedévi 2,8 százalékos növekedés után. A fő kérdés, hogy változott-e a növekedés szerkezete: az OTP Bank elemzőinek várakozása szerint nem, ezúttal is a lakossági fogyasztás, illetve a termelési oldalon a piaci szolgáltatások biztosíthatták a fő hajtóerőt. Szerdán az ipari termelés októberi adatából már többet tudhatunk arról is, milyen lehet az utolsó negyedév. Az ipari termelés volumene szeptemberben 3,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól a nyers és a munkanappal kiigazított adat szerint is, az előző havihoz hasonlítva pedig 3,0 százalékkal esett vissza szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva.

Szerdán közli a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az államháztartás központi alrendszerének 2016 november végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Az október végi 57,3 milliárd forintos többlet minden idők legjobb helyzetét tükrözte, és novemberre sem feltétlenül biztosan romlik majd az egyenleg – köszönhetően az uniós utalásoknak, a magas bérkiáramlásnak és a nyereségadó-előleg feltöltési kötelezettségének.

Csütörtökön a novemberi fogyasztói árak és az októberi külkereskedelmi termékforgalmi statisztika első becslése jelenik meg. Az OTP Bank elemzője, Dunai Gábor szerint az októberi emelkedést követően csak kismértékben gyorsulhatott az infláció Magyarországon, ugyanakkor fontos, hogy mind a piaci szolgáltatások, mind a feldolgozott élelmiszerek, mind a nem tartós fogyasztási cikkek éves árindexe esetében emelkedésre lehet számítani. Az elemző várakozása szerint a dohánytermékek szeptemberi jövedékiadó-emelésének hatása ezúttal már megjelenhetett az árindexben, 0,1 százalékpontos inflációs többletet okozva.

Az elmúlt időszakban az alacsony árnyomásért felelős tényezők közül több még mindig hangsúlyos – emeli ki Módos Dániel, az OTP Bank elemzője. A feldolgozatlan élelmiszerek ára előrejelzésük szerint 3 százalékkal lehetett alacsonyabb az egy évvel korábbi szintnél, a tartós fogyasztási cikkek esetében közel 1 százalékos árcsökkenésre számítanak. Az üzemanyagok inflációja, bár éves összevetésben pozitív volt, némileg csökkenhetett októberrel összevetve, miközben a piaci áras energia árindexe negatív, a hatósági árak éves dinamikája nullát alig meghaladó lehetett.

Az elemző szerint a beérkező adat várhatóan megerősíti majd a korábban kialakult képet: a gazdaság alapfolyamataiból következő árnyomás lassan, de biztosan nő. Az erősödő bérnyomás felfelé mutató kockázatot jelent a 2017-es, 2,4 százalékos előrejelzésünkkel kapcsolatban – jegyzi meg az elemző.

Eközben az euróövezeti jegybank is kamatdöntő ülést tart csütörtökön, az elemzők a szint tartását, ám az eszközvásárlási program meghosszabbítását várják. Az elmúlt időszakban viszonylag kedvező makroadatok érkeztek az euró­övezetben, amelyek megerősítik az idei, várhatóan 1,7 százalékos növekedést – magyarázza Módos Dániel, aki azt is hangsúlyozza: a növekvő kockázatok miatt egyre több elemző a növekedés lassulását várja. Az infláció továbbra is alacsony, ráadásul az euróövezetben a politikai kockázatok (olasz népszavazás, francia, holland és német választás 2017-ben) magasak. A dollár jelentősen erősödött az euróval szemben, és az állampapírhozamok is emelkedtek az előző kamatdöntés óta, köszönhetően Donald Trump megválasztásának. Az EKB lépéskényszerben van, mivel 2017 márciusában véget ér az eszközvásárlási programja. Bár a gyenge euró nem indokolná annak folytatását, de az euróövezetben jelen lévő politikai bizonytalanság, valamint az emelkedő hozamok igen.

Ezért a piaci várakozás az, hogy további 6 hónappal hosszabbítja meg az EKB a kötvényvásárlási programot, a havi vásárlások volumenét változatlanul 80 milliárd eurón hagyja, illetve változhatnak az állampapír-vásárlások feltételei is.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.