Háromszázmilliárdos megállapodás

A tervek szerint a kormány ma benyújtja a parlamentnek a munkaadókkal és a munkavállalókkal kötött bérmegállapodás miatt szükségessé váló törvénymódosításokat: a járulék és a társasági adó csökkentésére így is gyorsított tárgyalással lehet csak sort keríteni. A minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi mértékét ugyanakkor kormányrendeletben határozzák majd meg, míg a költségvetést nem módosítja a kabinet, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi bejelentése szerint tavasszal lehet majd a változtatáson gondolkodni, amikor látszanak az új intézkedések hatásai.

A kormány egyelőre hivatalosan nem módosított a költségvetésben meghatározott makrogazdasági pályán, bár néhány korrekciót már bejelentettek. Ilyen az inflációs prognózis változása: a kabinet 0,9 százalékról 1,6 százalékra növelte várakozását (ezt jelzi, hogy a januári nyugdíjemelés nagyobb lesz). Ugyanakkor a kabinet ezzel a módosítással is alacsonyabb áremelkedési ütemet vár, mint amit a jegybank szeptemberben prognosztizált (2,3 százalékos) – ráadásul mindezt úgy, hogy az utóbbi jóslatban az Magyar Nemzeti Bank (MNB) még nem számolhatott a nagyobb béremelkedés inflációnövelő hatásaival. Ezért könnyen elképzelhető, hogy jövő novemberben kiegészítő nyugdíjemelés is jöhet – hiszen a szabályok szerint akkor már jobban látható inflációs folyamatokhoz kell igazítani az idősek ellátásának növelését, hogy a juttatások megőrizzék vásárlóerejüket.

A Világgazdaság számítása szerint a kormányzatnak összességében könnyedén kigazdálkodható, mintegy 340 milliárd forintos költségvetési egyenlegromlással kell számolnia a bérmegállapodásból fakadó jövő évi változások nyomán – két feltétel teljesülése esetén. Az egyik, hogy a minimálbér 15 és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése a magasabb fizetési osztályokban is magával hoz akkora keresetnövelést, amely az eredetileg gondolt 5 százalék körüli ütemet 10-11 százalékra repíti. (Nagyjából ezzel számolhat a kabinet is, hiszen 11 százalék feletti ütem esetén 2018-ra 2 helyett 2,5 százalékos járulékcsökkentést ígért.) Ez nem teljesen lehetetlen: a korábbinál 6 százalékkal magasabb ütemű keresetnövelést a vállalatok a járulékok 5 százalékpontos csökkentéséből fedezni tudják – a versenyszféra számára ez így alig 45 milliárd forintba kerülne (vagyis a bruttó bérköltség egy százalékába se).


Ezenkívül fontos feltétel még, hogy a költségvetési szférában se kelljen a béreket nagyobb ütemben emelni a most gondoltnál: itt ugyanis szintén majdnem éppen annyi megtakarítás érhető el a járulékcsökkentéssel a kiadási oldalon (102 milliárd), mint amennyibe a nagyobb béremelés kerül (96 milliárd). Ráadásul, miután a kormány több területen eleve számolt már a magasabb ütemű keresetnöveléssel, elképzelhető, hogy nem kell akkora többletkiadással számolni a tavaszi büdzséhez képest a közszféra jövedelemkiáramlásánál.

Így a bérmegállapodás egyenlegrontó költségvetési hatásainál a legnagyobb tételt a járulékok csökkentése jelenti majd: ez 513 milliárd forintba kerül, amihez a társasági adó csökkentésének 145 milliárdos hatása, a nyugdíjemelés 56 milliárd forintos költsége, valamint a minimálbérhez kötött ellátások (például a gyed) kiadásainál jelentkező maximum 12 milliárdos emelkedés és a közszféra béremelése jön.

Ez így összesen 823 milliárd forintos hatás, amit azonban kompenzál a magasabb bérnövekedésből adódó 84 milliárdos szja-, valamint 129 milliárdos munkáltatói és 84 milliárd forinttal nagyobb munkavállalói járulékbevétel, továbbá a százmilliárdos megtakarítás a közszféra járulékainál, és legalább 83 milliárd forint áfabevételi növekmény abban az esetben is, ha a lakosság a nagyobb bérnövekedésből adódó többlet felét költi el.

Két, egymással ellentétes hatással lehet még számolni. Azzal, hogy a vállalati szférában csökken a nyereség a némileg emelkedő bérköltségek miatt (nagyobb lesz a béremelés költsége a járulékcsökkentésnél). Ezt azonban kompenzálhatja a társaságiadó-csökkentés fehérítő és tőkevonzó hatása is: egyszerűen annyira alacsony lesz a teher, hogy megéri majd itt adózni a külföldi cégeknek.

Problémát a bérmegállapodás azokon a területeken jelenthet csupán, ahol a keresetek színvonala nem érte el a bérminimum összegét. Jövőre a bérminimum (a szakképzetteknek fizetendő összeg) bruttó összege 25 százalékkal, 170 ezer forint közelébe emelkedik – márpedig az építőiparban, a turizmusban és a szociális szférában az átlagkeresetek alacsonyabbak ennél. Vagyis: itt 11 százaléknál nagyobb ütemű emelésre lehet szükség, és kérdés, hogy ezt az érintettek miként tudják kigazdálkodni.

Ugyanakkor az is látszik, hogy a 340 milliárdos kiesés nem jelent problémát a költségvetésnek: a GDP egy százalékát kitevő egyenlegromlás ugyanis könnyedén vállalható a tavalyi és az idei jobb eredmények miatt. Tavaly a hiány a GDP 1,6 százalékát tette ki, az idén a kormányzat eredetileg 2 százalékot tervezett, most 1,7 százalékot vár, de valójában ez is óvatos becslésnek tűnik a múlt évi eredmények és az októberben is pozitív pénzforgalmi egyenleg miatt. Így különlegesebb intézkedések nélkül jövőre a hiány vélhetően simán egy százalék közelében alakulna. Ennek fényében nem vállalhatatlan a GDP egy százalékát kitevő egyenlegrontás: a büdzsében tervezett 2,4 százalékos deficitcél így is tartható marad.