Mélyben a kötvényhozamok

Soha nem volt még olyan olcsó a magyar állam rövid távú finanszírozása, mint most. A három és hat hónapos diszkontkincstárjegyek hozama ugyanis történelmi mélypontra süllyedt, és az egyéves lejáratúaké is soha nem látott mélység közelében mozog. Tegnap 0,2 százalékos hozammal forgott a másodlagos piacon a három és a hat hónapos DKJ, a tizenkét hónapos pedig 0,4 százalék alá került. Az alacsony szinten mozgó hazai hitelfelvételi költségekben fontos szerepet játszik, hogy a világ legnagyobb jegybankjainak laza monetáris politikája a fejlett piacokon számos országban negatív tartományba lökte a hozamokat.

Nemcsak az alacsony nemzetközi kamatok, hanem Magyarország felminősítése és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lépései is olvasztják a hozamokat. Noha a piac már korábban beárazta a felminősítést, miután a nemzetközi hitelminősítők idén kiemelték az országot a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriából, így megjelentek azok az alapok is a hazai piacon, amelyeknek a befektetési politikája tiltja a bóvlikötvények tartását.

A rövid hozamok alacsony szintje annak is köszönhető, hogy az Államadósság Kezelő Központ kevés DKJ-t bocsát ki, így szűkös a kínálat – mondta a Világgazdaságnak Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza. Az államnak ugyanis gyakorlatilag az adósság finanszírozásán kívül nincs szüksége pénzre, a költségvetés többletes. Ugyanakkor természetesen a legfontosabb tényező az, hogy – a kamatcsereügyletekkel együtt – az MNB ezermilliárdokat szorít ki a jegybankból.

A jegybank célzottan igyekszik lazítani a monetáris kondíciókat, lefelé szorítva a Bubor-kamatokat és az állampapírhozamokat. Az MNB folyamatosan igyekszik csökkenteni a 3 hónapos jegybanki betét állományát (erre határozzák meg az alapkamatot, amely jelenleg 0,9 százalékos), így az alapkamat mérséklése nélkül sikerül olcsóbbá tennie a hitelfelvételi költségeket. A három hónapos Bubor már csak 0,45 százalékos, alacsonyabb, mint ahogy az elemzők prognosztizálták.

Az idei év végére 900 milliárd forintban korlátozzák a betétben elhelyezhető összeget, és úgy tűnik, hogy ez a cél könnyedén sikerülhet, hiszen a szeptemberi 1700-1900 milliárd forintról november végére 936-ra csökkentették az állományt. A jegybanknál azt várják, hogy a decemberi korlátos tendereket követően szintén jelentős lehet a kiszorítási hatás, főként a nagy betétlejáratok és a finanszírozási folyamatok hatására. „Ebbe az irányba mutat az is, hogy az MNB a kötelező tartalékrátát december elejétől 2 százalékról 1 százalékra csökkenti, aminek hatására további 170 milliárd forinttal bővül a bankrendszer likviditása” – írta nemrég Nagy Márton, az MNB alelnöke és Virág Barnabás, a jegybank ügyvezetője.

Elemzők azonban felvetették, hogy a hozamgörbe kezd meredekebbé válni, ahogy a jegybank lépései szorítják le a rövid lejáratú papírokét, miközben a hosszúaké (5, 10 és 15 éveseké) növekszik. A hosszú kötvények hozama az amerikai elnökválasztás után állt emelkedő pályára, miután világossá vált, hogy Donald Trump erőteljes gazdaságélénkítési programot valósít meg, ami gyorsabb kamatemelési ütemmel jár Amerikában. Szinte biztossá vált, hogy a Fed decemberben szigorít, ez pedig emeli a kötvényhozamokat.

„Jó pozícióban vagyunk, mert a kockázati felárunk a tízéves kötvénynél nem emelkedett az amerikaihoz képest Trump győzelme után” – emelte ki Ürmössy Gergely. A szakértő arra számít, hogy az MNB nem fogja csökkenteni az alapkamatot, de a likviditás kiszorítását folytathatja jövőre. Mindez alacsony rövid lejáratú hozamokat és bankközi kamatokat jelent. Ha azonban a költségvetési lazítás és a béremelések (ami a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős jövő évi emelésével felgyorsul) hatására az infláció 2018-nál hamarabb éri el a 3 százalékos célt, akkor nem hagyhatja, hogy tovább csökkenjenek a bankközi kamatok.