Két részletben 39 milliárd forintos vissza nem térítendő uniós támogatáshoz juthatnak magyar mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítésre. Több mint kétezer cég is forrást szerezhet, lapunk pedig úgy tudja, a pályázati feltételek részbeni átalakítása miatt csúszik január 16-ról 25-re a beadások kezdődátuma.
Mindkét lehetőség a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében fut, lényegében csak a keretszámok tesznek köztük különbséget. Kapacitásbővítő beruházások támogatására 21 milliárd forint áll rendelkezésre, akár 1000-2000 kkv is EU-s fejlesztési forrást kaphat, egyenként 5–25 millió forintot.
Termelési kapacitások bővítésére 18 milliárdot különítenek el, ennél a kiírásnál pedig 150-250 győztes pályázó számolhat külön-külön 25–250 millió forinttal. Önállóan támogatható tevékenységnek számít új eszközök, gépek beszerzése, illetve új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása, a projektek 25 százalékát ingatlanfejlesztésre is fordíthatják a támogatást igénylők.
A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója szerint jó lehetőség ez a kkv-szektor termelő tagjainak, de ne érje őket váratlanul a meglehetősen szigorú pontozás. Essősy Zsombor a Világgazdaságnak kifejtette: azok a cégek, amelyek azzal szembesülnek az értékelés végén, hogy a maximális 100 pontból az 50-et sem érték el, B tervként igényelhetnek kombinált terméket, mely konstrukcióban támogatott hitelfelvételhez kötik a vissza nem térítendő támogatás folyósítását.
A szakértő szerint a kombinált termék egyébként is egyre nagyobb hangsúlyt kap az uniós támogatások között, 2017-ben már a 80-90 százalékát is kiteheti az összes fejlesztési forrásnak.
A szigorú feltételek közül kiemelte, hogy budapesti és Pest megyei cégek eleve nem állhatnak rajthoz, a vidéki termelő vállalkozások közül a fémipar, a nyomdaipar, az elektromechanika szereplőire, illetve a gépgyártók fokozott érdeklődésére lehet számítani.
A MAPI első embere szerint némileg módosulhatnak a feltételek, de a létszám- vagy árbevétel-növelésre tett jövőbeni vállalásokért nem járnak pluszpontok. Helyettük a lezárt évek pénzügyi mutatói lesznek mérvadók, így az üzemi eredmény aránya a mérlegfőösszeghez, illetve a saját tőke aránya a projektmérethez viszonyítva.
Essősy szerint örömteli, hogy az egy főre jutó hozzáadott érték is fontos bírálati szempont. Ez egyrészt afelé mutat, hogy a lehető leghatékonyabban működő kkv-k jussanak forráshoz, másrészt a komplett hazai cégkultúrát helyes irányba kormányozhatja. Az viszont igen szigorú eszköze a kiválasztásnak, ahogyan a pályázó vállalkozásokat alapításuk szerint megkülönböztetik.
Míg a legalább öt lezárt üzleti évvel rendelkező cég hét pontot kap, addig a kettő és öt év közötti négyet, a két évnél fiatalabbak pedig egyet sem. Ennek a jelentősége azonban eltörpül amellett, hogy ugyancsak lényegi kérdés, szinkronban van-e a cégmérettel a projekt mérete. Vagyis az adott mikro-, kis- vagy középvállalkozás árbevételéhez képest ne legyen se túl kicsi, se túl nagy a tervezett beruházás összértéke.
Példaként elmondta, egy 100 millió forintos éves forgalommal rendelkező kkv ne akarja 200 milliós projektbe vágni a fejszéjét, de a kétmilliárdos bevételt elkönyvelő se 30-40 millió forintos fejlesztésbe fogjon.
Túljelentkezés is lehet
A január 25-én induló pályázatokon a beadványokat első körben február 28-ig fogadják be. A várható nagyszámú túligénylés miatt ugyanakkor könnyen lehet, hogy mindkét felhívást felfüggesztik február végével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.