Csökkent a munkanélküliség 2016-ban

A tavalyi negyedik negyedévben az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája 1,1 százalékponttal, 3,9 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 36 ezer fővel, 110 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,5 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 40 ezer fővel, 95 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 2,0 százalékponttal, 4,5 százalékra mérséklődött.

Kedvező, hogy a foglalkoztatottak száma a negyedik negyedévben minden ágazatban bővülést mutatott - hangsúlyozta Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza. A mezőgazdaságban 5 ezer, a feldolgozóiparban 51 ezer, az építőiparban 3,4 ezer, a szolgáltatási ágazatokban 94,6 ezer, ezen belül a piaci szolgáltatások területén 52,8 ezer új munkahely keletkezett. A vállalati felmérések szerint pedig a munkaerő felvételi szándék kifejezetten erős maradt.

A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,7 százalékponttal, 11,6 százalékra csökkent, de a munkanélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 1,7 százalékponttal, 3,9 százalékra, míg az utóbbiaké 1,1 százalékponttal, szintén 3,9 százalékra.

A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében minden régióban mérséklődött. A legjelentősebb változás Dél-Alföldön következett be, ahol 2,5 százalékponttal, 4,6 százalékra csökkent a munkanélküliség, illetve Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön, ahol 2,2 százalékpontos csökkenés mellett 5,9 százalék, valamint 8,0 százalék volt a ráta. A munkanélküliségi ráta Nyugat-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,1 százalék), míg Észak-Alföldet az átlagot meghaladó javulás ellenére is a legmagasabb ráta jellemezte a régiók között.

A munkanélküliség átlagos időtartama 17,9 hónap; a munkanélküliek 46,6 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

A múlt év negyedik negyedévében a foglalkoztatottak száma 4 millió 411 ezer volt, 3,6 százalékkal (152 ezerrel) több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 2,6 százalékponttal 66,5 százalékra emelkedett - közölte a KSH.

Suppan szerint a foglalkoztatás dinamikus növekedése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése idén érdemben gyorsulhat. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatják. "A foglalkoztatás ütemének növekedését a közeljövőben ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakember hiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány, valamint a közfoglalkoztatottak számának tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat" - emelte ki.

Tavasszal sem lesz több közmunkás

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: lassulni fog a munkanélküliségi ráta csökkenése, ugyanakkor átrendeződés várható a munkaerőpiacon. A szakértő arra számít, hogy a tavaszi és a nyári hónapokban már nem a közfoglalkoztatottak, hanem az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma nő majd erőteljesebben. A foglalkoztatási adatokat javíthatja az inaktívak megjelenése is a munkaerőpiacon; a hazai aktivitási arány sokat javult a korábbiakhoz képest, de még van tér a nyugat-európai szinthez való felzárkózásban - fejtette ki Németh Dávid.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter áttörésként értékelte, hogy a foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan egyszerre csökkent a külföldön és a közfoglalkoztatásban dolgozók száma. A tárcavezető elmondta, a 2010-es kormányváltás óta több mint 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami döntően a hazai versenyszférában következett be, ahol 486 ezer fővel nőtt a létszám.

Külföldi telephelyen 115 ezren dolgoztak október és december között, 1400-zal kevesebben, mint egy évvel korábban. Közfoglalkoztatásban 118 ezren vettek részt, ami 14500 fős csökkenés.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,9 százalékponttal, 72,6 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,7, a nőknél 65,7 százalék.

Varga Mihály szerint a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, ösztönzi a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseit és hozzájárul ahhoz, hogy tovább emelkedhessen a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben foglalkoztatottak száma. "A megállapodás hatására a kedvező munkaerő-piaci folyamatok fennmaradása mellett a gazdasági növekedés további élénkülése prognosztizálható a következő időszakokban" - emelte ki.

A következő hónapokban a foglalkoztatottak száma szezonális hatások miatt átmenetileg 4,4 millió alá csökkenhet, így az idei év elején szintén szezonális hatások miatt átmenetileg újra 5 százalék közelébe emelkedhet a munkanélküliségi ráta - írta Suppan. A szakértő szerint idén folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, illetve a munkanélküliek számának csökkenése, így év második felében már 4 százalék közelébe süllyedhet a munkanélküliségi ráta. Idén 4,5 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,1 százalékról.

A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben, 4 százalékponttal az Észak-Alföldön. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (71,7 százalék), Észak-Magyarországon a legalacsonyabb (62,4 százalék). A magas foglalkoztatottsággal jellemezhető Közép-Dunántúlon a foglalkoztatottság szintje minimálisan (0,1 százalékponttal) növekedett, és Nyugat-Dunántúlon is az átlagosnál alacsonyabb volt a növekedés mértéke (1,3 százalékpont).