Egy éve nem nőtt ekkorát a magyar gazdaság

Jól kezdődött az év a magyar gazdaságban: a Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó (GYIA) januárban 3 százalékos növekedést jelez, amire több mint egy éve nem volt példa. A gazdaság teljesítménye a tavalyi év második felében kezdett el felfelé ívelni, és egyelőre úgy tűnik, hogy ez a trend fennmaradhat a következő időszakban is. Az előző hónaphoz, tavaly decemberhez viszonyítva 0,1 százalékkal nőtt a GYIA; ez a tizenegyedik egymást követő hónap, hogy havi alapon bővülést regisztráltunk.

Januárban a GYIA tíz komponense közül öt felfelé, míg ugyanennyi lefelé húzta a konjunktúraindexet. Inkább a pénzügyi komponensek hajtották a növekedést: a reálkamat csökkent, a pénzkínálat reálértéke növekedett, valamint a rövid és a hosszú lejáratú államkötvények közötti hozamkülönbség is csökkent. Az Ifo-index korábbi visszaesése és a BUX reálértéken számított csökkenése viszont lefelé húzta a mutatót. A részindexekből látszik, hogy a jegybank növekedési hitelprogramjának hatása továbbra is kitart, és lassan már az EU-támogatások lehívásának ismételt felgyorsulása is tetten érhető.

A reálgazdasági komponensek nem teljesítettek ennyire jól. A gazdaság növekedése innen nézve továbbra is a keresetek növekedésével és a munkakeresés átlagos időtartamának csökkenésével magyarázható. Utóbbi jelentősebb mértékben, 18,1 hónapról 17,3-ra mérséklődött, ami a munkaerőpiac további javulására utal. A fogyasztási hitelek állománya azonban visszaesést mutat, és az ipari termelés kiigazított adatai is kedvezőtlen képet festenek. Az ipari megrendelésekre tekintve sem lehetünk túlságosan optimisták, vagyis számos reálgazdasági komponens gyengének tűnik.

A kilátások viszont bizakodásra adnak okot, hiszen a lakossági fogyasztás mellett már tavaly év végén megérkezett a költségvetési impulzus, ami szintén felfelé tornászhatja a gazdasági növekedést. Ehhez hozzáadódik az EU-források idei beruházásélénkítő hatása. A büdzsé 2017-ben is expanziós hatású lesz, a vásárlóerő növekedését pedig a munkaerőhiány és a jelentősen megemelt minimálbér tartja magasan, miközben az infláció visszafogott maradhat.

Kockázatot a világgazdaság növekedésének kilátásai jelenthetnek. A globális gazdaság ugyanis a legtöbb előrejelzés szerint mégsem bővülhet olyan gyorsan, mint ahogy korábban hitték a kutatók, ez pedig beárnyékolja az exportkilátásokat. A kivitel növekedését az iparban egyre nagyobb súllyal rendelkező autógyártás volatilis teljesítménye is sújtja, ugyanakkor némi bizakodásra ad okoz, hogy az utóbbi hónapokban az ipar több területén láthattunk bővülést.

Termelési oldalról tehát az ipar bizonytalan, a várakozások szerint szerény növekedési pályája mellett a többi szektor jól teljesíthet. Az építőipar kimászhat a tavalyi gödörből, a szolgáltatásokat pedig a belső kereslet állítja még gyorsabb növekedési pályára. Banki elemzők és gazdaságkutatók 3,2–4 százalék közé teszik az idei évben várható GDP-növekedést, ez a sáv pedig a GYIA alapján is elérhetőnek látszik.

Így készül a GYIA

A Gyorsulási Irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló, leadingindikátor típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. Az index az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant, a súlyok pedig a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).