Három tonna aranya van a jegybanknak

Matolcsy György elnöksége alatt a jegybank egyetlen uncia aranyat sem adott el – mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatornán kedden, azt követően, hogy a jegybank arany- és devizatartalékai a figyelem középpontjába kerültek. Nagy Márton, az MNB alelnöke a jegybank honlapján megjelent cikkében pedig hangsúlyozta: az 1970-es évek elején az arany elvesztette monetáris jelentőségét és kiemelt tartalékszerepét, jelenleg már csak mint potenciális befektetési eszköz szerepel a jegybanki mérlegekben.

Az MNB devizatartalékai a tavalyi év végén 24,4 milliárd eurót tettek ki, aranytartaléka pedig 100 ezer uncia, ami mintegy 3 tonnának felel meg. Nagy Márton kiemelte: az MNB aranyportfóliója az 1980-as évek végén, illetve az 1990-es évek elején csökkent a jelenlegi szintre, ez az aranytartalék a használt befektetési formától függetlenül most is a jegybank rendelkezésére áll.

Az MNB közleménye szerint a devizatartalék érdemben meghaladja a befektetők, elemzők által is szoros figyelemmel kísért tartalékmutatókat. „A tartalékok elmúlt két évben lezajlott, mintegy 10 milliárd eurós csökkenése önmagában évente mintegy 25-30 milliárd forinttal javította az MNB eredményét” – közölte a jegybank.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak elmondta, hogy túl nagy devizatartalékot nem érdemes fenntartani, mert többletköltséget okoz az országnak, de arra is figyelni kell, hogy a fontos megfelelési szabályok felett maradjon.

„A külső adósságunk csökkent az elmúlt években, alacsonyabb az állam devizaadóssága, kivezették a lakossági devizahiteleket, mindezek miatt pedig indokolt a csökkentés” – hangsúlyozta a közgazdász. Nem gond, hogy mérséklődött a devizatartalék, mert ez tervezett volt, ezt akarta elérni a jegybank – mutatott rá Németh Dávid, aki szerint akkor lenne baj a visszaesés, ha a forintárfolyamot kellene megvédeni vagy a devizatartalékból élne az ország, erről azonban Magyarország esetében nincs szó.

Palotai Dániel hangsúlyozta: az MNB mindig kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az ország elegendő devizatartalékkal rendelkezzen, hogy Magyarország devizatartaléka a nemzetközi nagy intézmények, a hitelminősítő intézetek, a piaci szereplők által elvárt szintet legalább elérje, de inkább meghaladja – tette hozzá. Palotai Dániel kifejtette: a devizatartalékokat egyfajta biztosításként kell elképzelni, egy országnak tehát csupán akkora devizatartalékot kell tartania, ami az ország sebezhetőségével, a sérülékenységével összhangban van.

Németh Dávid azonban arra is rámutatott, hogy a devizatartalék egy válság kirobbanásakor válik igazán fontossá.

„Már nem vagyunk a leginkább kockázatos országok között, ha jön egy globális válság, és sokkal kisebb az esélye, hogy fizetésképtelenné válunk, mint 2008-ban” – emelte ki a közgazdász. Ezzel együtt úgy látja, hogy mindenképpen 20 milliárd euró felett kell tartani a devizatartalékot, és egy kis túltartalékolásra is szükség van, pont azért, hogy ne minket sodorjon el először egy esetleges válság. Németh Dávid most Mexikót, Törökországot, Dél-Afrikát és az olajtermelőket említette a kockázatosak között.

Az MNB közleménye szerint a sérülékenyebb országoknak nagyobb devizatartalékot kell tartaniuk, miközben az erősebb és stabilabb országok esetén az alacsony, de megfelelő szintű devizatartalék tartása indokolt. „Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának eredményeként Magyarország sérülékenysége érdemben mérséklődött” – emelték ki.

Ezt elismerte Németh Dávid is, de hozzátette: attól, hogy kevésbé vagyunk sérülékenyek, nem vagyunk teljesen védettek egy újabb válságban.