Ingyenpénz Finnországban

Idén januártól kétezer finn polgár havi 560 eurót kap az államtól adómentesen, minden kötöttség nélkül, az egyetlen elvárás az volt, hogy munkanélküliként legyenek regisztrálva 2016 novemberében. Ezzel indul el az első olyan kísérlet a világon, amikor már országos szinten tesztelik az általános feltétel nélküli alapjövedelem (UBI) hatásait. A 25–58 éves munkanélküliek közül véletlenszerűen választották ki a résztvevőket – akik ezt nem utasíthatták el –, és még akkor sem kell majd adót fizetniük az alapjövedelem után, ha a két évig tartó tesztidőszakban fizetett munkát találnak.

A finnországi kísérletet az ottani társadalombiztosítási intézet (Kela) felügyeli, amelynek illetékes vezetője, Marjukka Turunen a dpa hírügynökségnek azt mondta: az UBI komoly ösztönzést jelent arra, hogy a munkanélküliek legalább részmunkaidős munkát vállaljanak. Ma ugyanis sokakat az tart vissza az álláskereséstől, hogy egy rosszabbul fizetett munka elvállalása mellett adózás után rosszabbul járhatnak, mintha simán felveszik a munkanélküli-ellátást. Novemberben 8,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Finnországban, az 5,5 milliós országban mintegy kétmillió főnek volt teljes munkaidős állása. A havi 560 eurós ellátás messze van attól, amit egy normál foglalkoztatott megkereshet: tavaly a második negyedévben havi 3384 euró volt az átlagbér a finn statisztikai hivatal adatai szerint, az egy főre jutó létminimum 1200 euró körül alakult.

A feltétel nélküli alapjövedelem azt követően vált mind aktuálisabb témává, hogy egyre több olyan gazdasági prognózis jelent meg, amely szerint a robotok, illetve általában az automatizálás terjedésével egyszerűen nem lesz elég munkahely. A jelenlegi trendek ugyan sok fejlett gazdaságban éppen feszes munkaerőpiaci feltételekről szólnak – például az USA-ban, Japánban vagy akár Németországban –, de hosszabb távon az álláslehetőségek megritkulásával kell számolni. Ezzel együtt eddig nem volt olyan ország, ahol széles körben elkezdték volna a kísérletezést. Svájcban legalább már a kérdésfeltevésig eljutottak, amikor tavaly májusban népszavazást tartottak arról, hogy egyáltalán legyen-e ilyen lehetőség – a résztvevők több mint háromnegyede ezt elutasította. (Számszerű havi összegről nem volt szó a referendumon, de közgazdászok nyilvánosságra hozott számításai szerint havi 2500 frankot kellene adni Svájcban alapjövedelemként.)

Városi szinten már inkább voltak próbálkozások: tavaly júniustól például a 150 ezres észak-olaszországi Livorno kikötővárosban az ellenzéki Öt Csillag mozgalom vezette önkormányzat adott száz családnak havi 510 eurót (az olasz létminimum 990 euró volt tavaly a második negyedévben). Ez a program eredetileg hat hónapra szólt, de most januártól meghosszabbították, és még száz családra kiterjesztik, sőt a témára szakosodott BIEN portál szerint dél-olaszországi városok is készülnek hasonlóra.

Korábbi hírek szerint most januárban Hollandiában is elindul egy teszt, de csak Utrecht városában, ahol 250 polgár kap majd havi 960 euró alapjövedelmet, sőt aki tipikusan önkéntesek által végzett munkát vállal mellé, az 150 euróval többet (a holland létminimum 1410 euró). Legutoljára pedig arról érkeztek hírek, hogy az Egyesült Királyságban Skócia lehet az első országrész, ahol komolyan foglalkozni kezdenek a kérdéssel: a The Guardian beszámolója szerint Fife és Glasgow önkormányzata adna idén alapjövedelmet munkanélküliek egy csoportjának.