A 2016-os eredmények szerint továbbra is nyugat-európai országok dominálják a KPMG globális termelékenységi rangsorát. A világ legnagyobb termelékenységi potenciállal rendelkező országai Svájc, Hollandia és Luxemburg. Az élbolyban 2015-höz képest mindössze annyi változott, hogy az akkori első, Luxemburg és a harmadik Svájc helyezett cserélt helyet. A 2016-os lista első tíz helyén egyébként mindössze két Európán kívül ország szerepel: Hongkong (4. hely) és Szingapúr (10.).
Az eredményekből az látszik, hogy 2006 és 2016 között gyors fejlődés jellemezte a nyugat-európai országokat technológiai újdonságokra való nyitottság tekintetében. Franciaországban például jelentősen javult az infrastruktúra minősége, az alacsony makrostabilitás miatt azonban még így is ”csak” a 23. helyre került a listán. Németország néhány mutató (kereskedelem, államadósság, intézményi erősség) tekintetében az európai átlagnál jobban teljesített, külföldi közvetlen tőkebefektetés-állománya azonban csökkent.
Svájc egyike azon országoknak, amelyek teljesítménye a leginkább javult az elmúlt évtizedben. A 2016-os első helyezést leginkább a közvetlen külföldi tőkebefektetések és a kereskedelem GDP-hez viszonyított magas arányának köszönheti. Bár Olaszország termelékenységi potenciálja is javult 2006 és 2016 között (a javuló közlekedési és oktatási feltételeknek köszönhetően), a csökkenő makrostabilitás és az intézményi rendszer gyengesége az utóbbi 5 évben stagnálás jellemezte. Olaszországhoz hasonlóan az Egyesült Királyság, Írország, Portugália és Spanyolország makrostabilitása is jelentősen gyengült az elmúlt 10 évben – írja a KPMG.
Magyarország 2016-ban az 53. a listán, és bár a régió országai közül Csehország, Lengyelország és Szlovákia is jobban áll, érdemes megjegyezni, hogy Magyarország esetében néhány mutató tekintetében (jó példák követésére való nyitottság, infrastruktúra minősége) enyhe javulás tapasztalható 2015-höz képest. Az eredményekből jól látszik, hogy melyek azok a területek, amelyekre a gazdasági kilátások javítása érdekében nagyobb figyelmet kellene fordítani – hangsúlyozzák a KPMG szakértői.
A KPMG egyesült királyságbeli vezérigazgatója, Simon Collins azt eredmények kapcsán hangsúlyozta, hogy a termelékenységi potenciál növelésében kulcsszerepet tölt be az oktatás. Magyarországot például a humántőke tekintetben csak Lengyelország előzi meg, bár az indexek mindkét ország esetében enyhe csökkenést jeleznek 2015-höz képest. Pozitív példaként Hong Kongot és Franciaországot említette, ahol az oktatási rendszerek reformjának köszönhetően jelentős javulást tapasztaltak.
Collins egyúttal a Brexit lehetséges következményeire is utalt. Szerinte a folyamat megteremtheti a lehetőségét a gazdasági sikerek megalapozásának és a társadalom befogadóbbá tételének. "Egy magasan képzett, innovatív és kreatív gazdaság szélesebb jobb lehetőségeket kínál az embereknek, bár az átmenet jelentős ráfordításokat igényel, valamint azt, hogy a kormányzat, a vállalatok és az oktatók közösen gondolkodjanak" – mondta Collins.
A KPMG ötödször rangsorolta a világ országait termelékenységi potenciáljuk alapján. A lista ezúttal is a davosi világgazdasági apropóján jelent meg. A listán szereplő 181 ország termelékenységi potenciálját 21 különböző szempont alapján értékelték a KPMG szakértői, melyek között egyebek között a makrogazdasági stabilitás, a jó példák követésére való nyitottság, az infrastruktúra minősége, a humántőke és a közintézmények erőssége szerepeltek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.