Kíméletesek maradtak Lengyelországgal a hitelminősítők
Változatlan maradt Lengyelország besorolása a nagy hitelminősítőknél azt követően, hogy mind a Moody’s Investors Service, mind a Fitch Ratings péntekre jelezte friss felülvizsgálati eredményeit. Az előbbi végül most nem foglalkozott a lengyelekkel, így a hosszú lejáratú szuverén adósság besorolása maradt A1, negatív, azaz leminősítést előrevetítő kilátásokkal. A Fitch se változtatott az A mínuszos, stabil kilátású besoroláson, de részletes elemzést adott a gazdaságról.
A lengyel kormány 2016-ban unortodox intézkedéseket vezetett be – állapította meg a hitelminősítő –, beleértve a banki különadókat, a nyugdíjkorhatár csökkentését és különféle költségvetési lazításokat. Egy sor reform élezte az országon belüli feszültségeket, illetve a kívülről – a többi között az Európai Bizottság részéről – érkező bírálatokat. (A Fitch külön megemlítette a 2017-es költségvetés decemberi megszavazásának módja miatt kirobbant, nagy demonstrációkat kiváltó konfliktust.)
A lengyel GDP-növekedés idén 3 százalékosra gyorsul a tavalyi 2,8 százalékról, 2018-ban pedig 3,2 százalék lehet a Fitch szerint (a Világbank januári prognózisában 2016-ra 2,5 százalék, 2017-re 3,1 százalék szerepel – októberben még 3,2, illetve 3,4 százalékot vártak). A keresletet erősíti az uniós források beérkezése, a csökkenő munkanélküliség (tavaly októberben 5,7 százalékos volt) és a bővülő családtámogatás. A kockázatok közé sorolta a hitelminősítő az ország uniós partnereitől várható keresletet (oda irányul az export 80 százaléka) és azt, hogy a gazdaságpolitikai bizonytalanság, illetve a belső politikai feszültség negatív hatással lehet a beruházásokra.
A Fitch szerint a 2017-es büdzsé hiánya eléri az EU-ban megengedett 3 százalékot a 2016-ra becsült 2,6 százalék után – részben az uniós források lehívása nyomán növekvő kiadások miatt –, de úgy vélik, ez a szint erős horgonyt jelent. Az államadósság-GDP arány idén 54,6 százalékra emelkedhet, és e szint közelében stabilizálódik, feltéve, hogy lesz némi költségvetési szigorítás, a GDP 3 százaléknál valamivel gyorsabban bővül, az infláció megindul, és fokozatosan emelik a kamatot.
Ez utóbbi egyhamar nem várható. A lengyel jegybank kormányzója, Adam Glapinski a monetáris politikai tanács múlt heti ülése után – amelyen a 2015 márciusában elért mélyponton, 1,5 százalékon hagyták az alapkamatot – újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy ő nem vár emelést 2017-re, a jegybank nem akar semmibe belenyúlni. Az infláció miatt sem kell aggódnia a tanácsnak, még ha decemberben 2013 óta nem látott szintre emelkedett is – így is csak 0,8 százalék év/év alapon, szemben a 2,5 százalékos jegybanki céllal. A Bloomberg által megkérdezett elemzők úgy vélik, hogy a korábbi évekénél lassúbb növekedés mellett idén nem lesz kamatemelés, és ezt vetíti előre a következő hat-kilenc hónapra a zloty határidős jegyzése is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.