Nagyot zuhant Magyarország a korrupciós világranglistán
A tavalyi év sem a korrupció elleni harcról szólt a világon. A válság sújtotta Törökország egyre mélyebbre csúszik, ahogy Recep Tayyip Erdogan elnök minden eszközt megragadva igyekszik megszilárdítani hatalmát, de nagyot bukott tavaly a szintén G-20 tagállam Dél-Korea is a Transparency International felmérése szerint. A gyenge gazdasági teljesítményt mutató eurózövezeti periférián is tombol a korrupció, leginkább Görögországban.
A TI Korrupció Értékelési Indexe alapján az EU-ban éppen Magyarország az egyik legrosszabbul teljesítő tagállam. Az elmúlt években nem tartozunk az unió kedvezőtlen gazdasági teljesítményt felmutató országai közé, ugyanakkor az intézményrendszer gyenge és az átláthatóság romlik, ami visszaveti a fejlődést.
Tavaly az 57. helyet értük el a korrupciós világranglistán az egy évvel korábbi 50., és a 2014-es 47. pozíció után. Magyarország már 2015-ben is az EU-tagállamok alsó ötödében foglalt helyet: a 28 EU-tagállamból a holtversenyben a 22-24. helyen végzett. A tavalyi évet már a 24-25. helyen zárta, Romániával azonos pozícióban. Ma már Görögországon, Olaszországon és Bulgárián kívül mindenhol jobb a korrupciós helyzet az EU-ban.
A mostani a legrosszabb eredmény, amit Magyarország fel tudott mutatni 2012 óta – mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. A korrupció és az egy főre jutó GDP között komoly az összefüggés EU-ban – hangsúlyozta Martin, aki szerint a korrupció Magyarországon megakasztja a gazdasági fejlődést.
A korrupció összefügg a versenyképességgel is, a Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentése szerint az elmúlt tizenöt évben Magyarország zuhanórepülésben van – fogalmazott Martin. Rámutatott: 2001-ben 28. volt az ország, 2006-ban 38., 2016-ban pedig már csak a 69 a versenyképességi listán. „Nem állt meg a mélyrepülés” – mondta Martin, aki szerint az intézményrendszer hazánkban egyáltalán nem tudja elősegíteni a versenyképességet. Az intézményrendszer átláthatóságát, elszámoltathatóságát, hatékonyságát tekintve nagyon rosszul teljesít az ország, és a régió is egyre távolabb van tőlünk – mutatott rá. Szerinte a jelenlegi magyar üzleti környezetre a szabályozási bizonytalanság és korrupció jellemző.
Martin összességében úgy látja, hogy a magyarországi korrupció rendszerszintű, több esetben legalizált. Ennek legfőbb megnyilvánulásai a közpénzek illetéktelen felhasználása, amire példa a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak vagyona vagy a letelepedési kötvényeké. „Nincs valódi hatalommegosztás, szisztematikusan nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere” – hangsúlyozta Martin, aki emlékeztetett, hogy 2016-ban volt egy kedvező eset. Az MNB alapítványainak vagyona (amit a jegybank adott közpénzből) nem veszítette el közpénz jellegét, miután a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság megvétózta. „Ez a kivétel mintsem a szabály” – emelte ki.
Az eljáró bíróságokat továbbra is függetlennek tekinti a TI, nincs arra vonatkozó tapasztalat, hogy az eljáró bíróságok torzítanának a hatalom javára – említett egy kedvező példát is a szakértő. Martin kérdőíves felmérésre hivatkozva közölte, hogy az utcai korrupció kezd visszaszorulni, a rendőrségi vesztegetések száma például csökken, habár a hálapénznél nincs pozitív változás. Kedvező a fehéredési hatás is a gazdaságban az online kasszák miatt, mindez azonban nem változtat az összképen, hiszen a közhatalomra jellemző a korrupció.
„A korrupció rendszerszintű, és felülről vezérelt, ami nem független a gazdaság központosításától” – hangsúlyozta Martin, aki rámutatott, hogy a korrupció alacsonyabb beruházási rátához vezet. A GDP-arányos magánberuházások a régióban nálunk a legalacsonyabbak.
Skandinávok az élen
Az élmezőnyben lévő országokat a stabil demokrácia és a jól működő gazdaság jellemzi, a skandináv országokban az a helyzet. A közhatalom elszámoltatható, szabad a sajtó, érvényesülnek az emberi jogok és független az igazságszolgáltatás. Az élen Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia, továbbá Új-Zéland és Svájc szerepelt.A lista végét óriási korrupció, felelős állami vezetés hiánya, óriási szegénység jellemzi: Líbia, Szudán, Jemen, Szíria vagy Észak-Korea tartozik ide. Az indexet a TI berlini központjának kutatói készítik, immár több mint 20 éve, 11 szervezet 12 felmérését és értékelését használva.
A lista végét óriási korrupció, felelős állami vezetés hiánya, óriási szegénység jellemzi: Líbia, Szudán, Jemen, Szíria vagy Észak-Korea tartozik ide. Az indexet a TI berlini központjának kutatói készítik, immár több mint 20 éve, 11 szervezet 12 felmérését és értékelését használva. A tavalyi év sem a korrupció elleni harcról szólt a világon Fotó: AFP Helyezés az EU-n belül Helyezés az EU-n belül -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.