Rengeteg magyar hiányzik a munkaerőpiacról

Rolek Ferenc szerint a szakmunkás munkaerőhiánynál további gondot okoz, hogy a szakmunkás életpálya már kevésbé vonzó a fiatalok számára, mint 20-30 évvel ezelőtt.
   
A szakemberhiánnyal érintett területek közül példaként említette az építőipart, ahol építőipari szakmunkásokat keresnek és a vendéglátást, ahol szakácsot és felszolgálót nehéz találni. A szövetség alenöke azonban úgy véli, hogy a munkaerőhiány ma már a gazdaság minden területén jelen van.
   
Kérdésre válaszolva kifejtette: a szakemberhiány révén nőnek majd a fizetések, azonban mivel a problémának demográfiai okai vannak, ezért a béremelés nemzetgazdasági szinten nem oldja meg a munkaerőhiányt. Ráadásul nehezíti a helyzetet a munkavállalási célú kivándorlás Nyugat-Európába.
   
Rolek Ferenc hangsúlyozta: azok a cégek, amelyek nem bírják a piaci versenyt és nem tudnak olyan hatékonysággal termelni, hogy munkaerőhiány miatt megemelkedett béreket kigazdálkodják, "elvéreznek" majd. Ez a fajta veszély az MGYOSZ alelnöke szerint elsősorban a magyar kis- és közepes vállalkozásokat fenyegeti.

Az MGYOSZ alelnöke által elmondottakat a Világgazdaság egy korábbi cikke is alátámasztja. GKI Gazdaságkutató Zrt. 2016. novemberi vállalati felmérésében a vállalatok 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs elég szakmunkás a cégüknél, ugyanakkor csaknem minden harmadik arról panaszkodott, hogy segéd-, illetve betanított munkást is keres, s minden ötödiknél kevés a diplomás is.