Az MNB szerint nem kell új devizakötvény

Idén sem kell devizakötvényeket kibocsátani – írják a jegybank honlapján megjelent cikkükben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői. Alig több, mint egy hónappal azután jutottak erre a megállapításra, hogy az adósság kezeléséért felelős Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közzétette: egymilliárd euró­nyi devizakötvény kibocsátását tervezik ebben az évben a finanszírozási terv szerint. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megerősítette, de a piaci lehetőségektől függően ennél több vagy kevesebb papírt is kibocsáthatnak.

Az MNB anyaga szerint az elmúlt öt évben az államadósságon belül a devizaarány a 2011. év végi 52 százalékról 2016-ban 25 százalékra csökkent, a lakossági állampapírok iránti jelentős keresletnek és a jegybank önfinanszírozási programjának köszönhetően (az utóbbi keretében állampapírok vásárlására késztetik a bankokat). Ezzel összhangban a külföldiek tulajdoni hányada is érdemben 67 százalékról 40 százalék alá csökkent. A külső sérülékenység javulásán keresztül ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország adósminősítése mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába került, és hozzájárult a rekordalacsony állampapírpiaci hozamok eléréséhez – írták a jegybanki szakértők.

Az MNB szakértői szerint nemzetközi összevetésben azonban az elmúlt évek dinamikus csökkenése ellenére is magas hazánkban a költségvetés devizaadósságának aránya, ezért fontos annak további mérséklése. „Ezzel ellentétes lenne egy jelentős piaci devizakötvény-kibocsátás, amely növelné a sérülékenységet, miközben érdemi előnyökkel nem járna. Ennek alapján helyes az elmúlt években követett, forintfinanszírozásra épülő stratégia, amely csak akkor bocsátana ki jelentős devizakötvényt, ha a forintpapírok iránti kereslet változása ezt szükségessé tenné” – vélekednek.

A kockázatokat is figyelembe véve, az MNB szerint a devizakötvény-kibocsátás drágább, mint a forintfinanszírozás. Becslésük szerint az új kibocsátású 5 és 10 éves eurókötvények hozama 0,9 és 2,1 százalék körül lenne, míg az azonos futamidejű forinthozamok 2,1 százalék és 3,5 százalék körül állnak. Ekkor a devizakötvények esetében árfolyamkockázatot futna az állam. A devizakötvényekben lévő árfolyamkockázatot is figyelembe véve (azaz ha a szükséges deviza­ swap- és kamatswapügyletek költségeit hozzáadják a devizakibocsátás kamatköltségéhez), az eurókibocsátások már érdemben magasabb költséget jelentenének.

Az MNB szerint a devizakibocsátás emelné az államadósságon belül a deviza részarányát, ami növeli a külső sérülékenységet, és kedvezőtlenül hat a hitelminősítők általi további felminősítési kilátásokra. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza lapunknak elmondta: az elmúlt években meg lehetett oldani a finanszírozást érdemi devizakötvény-kibocsátás nélkül, de eddig azt lehetett feltételezni, hogy a magyar állam megjelenik egy kisebb kibocsátással. „A külső sérülékenységet úgy is lehet csökkenteni, hogy kevesebb devizakötvényt bocsátunk ki, mint amennyi lejár” – hangsúlyozta Török, rámutatva, hogy idén jó feltételekkel lehetne megcsapolni a nemzetközi piacokat. Mi több, fontos értéke van a devizakötvények piacán lévő jelenlétnek. Az ÁKK is mindig a diverzifikációt hangsúlyozza: legyen erős a lakossági láb, ne függjünk annyira a külföldtől, de legyünk ott mindegyik nagy piacon.