Jó hírt kapott a magyar gazdaság

A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) friss helyzetértékelése emlékeztet arra, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) tavaly "csak" 1,9 százalékkal nőtt, miközben a bővülés 2015-ben még 3,1, 2014-ben pedig 4 százalékos volt.

A növekedés 2016-os visszaesése főként annak tudható be, hogy mérséklődött az uniós források felhasználása és ezáltal csökkent azok növekedésserkentő ereje. Az adatokból kiderült, hogy a beruházások 9,6 százalékkal csökkentek, a magánfogyasztás azonban a bérek és foglalkoztatottság emelkedése nyomán 4,8 százalékkal nőtt.

A következő időszakban ugyanakkor várhatóan élénkülni fognak a beruházások a bizottság szerint, ahogyan a háztartások fogyasztása is tovább fog nőni a fogyasztói bizalom, illetve a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának javulása következtében. A tavalyi év után a 2017-es és 2018-as növekedésnek is a belföldi háztartások fogyasztása lesz a fő hajtóereje, amely idén 4,8, azt követően pedig 3,9 százalékkal fog nőni.

A várakozások szerint növekedésserkentő hatása lesz, hogy a kormány novemberben fokozatos minimálbéremeléséről, járulékcsökkentéséről és a társasági nyereségadó mérsékléséről állapodott meg a szociális partnerekkel, minthogy a magasabb bérek a fogyasztást, az alacsonyabb adók pedig a befektetések növekedését vonják maguk után.

A szakemberek arra számítanak, hogy a magyarországi munkanélküliség tovább zsugorodik majd, idén 4,8 százalékos, 2018-ban pedig 4,5 százalékos lesz a tavalyi 5,2 százalékot követően. Mint írták, a munkaerőpiac "telítődése" nyomán a bérek jelentősen nőni fognak a vizsgált időszakban. Azt is megjegyezték, hogy a munkaerőhiány már jelenleg is problémákat okoz az országban, különösen az ipar, az építőipar és a szolgáltatások területén.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint az infláció fokozatosan emelkedni fog, a fogyasztói árindex a tavalyi 0,4 százalékról 2017-re 2,2 százalékra, majd 2018-ra 3,1 százalékra ugrik a hazai kereslet növekedése nyomán, átlépve a jegybank 3 százalékos célját.

A költségvetési deficit a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, a tavalyi 1,8 után az EU-s fejlesztési projektek hazai társfinanszírozásának növekedése, az emelkedő kiadások és az adócsökkentések miatt idén 2,4, jövőre pedig 2,5 százalék körül várható az Európai Unió prognózisa szerint.

Az államadósság tavaly 1,2 százalékpontos csökkenéssel a GDP 73,5 százalékára mérséklődött, 2017-ben 72,3, 2018-ban pedig 71,2 százalékra lehet számítani - írták a dokumentumban.

Ahogy azt lapunk is megírta, lassult a magyar gazdaság növekedési üteme tavaly október és december között a második negyedévhez képest. A lapunk által megkérdezett tíz banki elemző és gazdaságkutató prognózisából készített medián szerint 2 százalékkal nőtt a GDP a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, a harmadik negyedéves 2,2 százalék után. A prognózisok 1,6 és 2,3 százalék között szóródtak. Ha az utolsó negyedév összhangban alakul az elemzők várakozásával, akkor 2-2,1 százalék volt ez egész éves GDP-növekedés.

A kiskereskedelmi forgalom növekedése lassult, az ipar is a gyengélkedés jeleit mutatta, bár a havi termelési adatok alapján azért a harmadik negyedévhez képest volt némi növekedés – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. A kiskereskedelem nem túl acélos teljesítménye kapcsán Suppan Gergely , a Takarékbank vezető közgazdásza megjegyezte: ezt ellensúlyozhatja, hogy többet költöttünk vendéglátásra, művészetekre, szórakozásra és szabadidőre.

Javított uniós növekedési prognózisán az Európai Bizottság

Felfelé javította előző prognózisához képest gazdasági növekedési előrejelzését az Európai Bizottság hétfőn kiadott "téli" prognózisában.

Az euróövezet GDP-növekedése az idén 1,6 százalék, 2018-ban pedig 1,8 százalék lesz az EU Bizottság előrejelzése szerint, magasabb az őszi prognózisban tett 1,5 és 1,7 százalékos előrejelzésnél. Hasonlóképpen az EU-tagállamok GDP-növekedése 1,8 százalék lesz az idén és jövőre is, szemben az őszi prognózisban jelzett 1,6 és 1,8 százalékkal.

A dokumentum megállapítja, hogy ellenállónak bizonyult tavaly az Európai Unió a globális kihívásokkal szemben és a 2016 végén, az idei év elején szerzett vártnál nagyobb lendületnek köszönhetően a tagországok gazdasági növekedése előreláthatólag a prognózis 2018-ig terjedő periódusában is tovább folytatódik, ámbár az eddig megszokottnál valamivel kiélezettebb bizonytalanságok közepette. A korábbiaknál pozitív és negatív értelemben is nagyob kockázati tényezők egyenlege azonban változatlanul csökkenő tendenciát mutat.

Az euróövezetben a reál GDP tizenöt egymást követő negyedévben gyarapodott, a foglalkoztatás lendületesen nőtt és a munkanélküliség is csökkent, bár még nem érte el a válság előtti szintet. A növekedés motorja változatlanul a lakossági fogyasztás, a beruházások hozzájárulása azonban változatlanul csekély.    

A bizottság megítélése szerint a fejlett térségekben a növekedés töretlenül folytatódik, elsősorban az Egyesült Államokban kilátásba helyezett, a hosszú távú kamatok növekedéséhez és a dollár erősödéséhez vezető pénzügyi ösztönző intézkedéseknek köszönhetően. A fejlődő országokban is növekedésre lehet számítani, de régiónként eltérő mértékben. Összességében a fejlődő régiók növekedése azonban ösztönző hatással lesz az európai exportra.

Az infláció növekedésnek indult az euróövezetben, miután az energiaárak csökkenése az utóbbi időkben emelkedésnek adta át a helyét. A két évig tartósan alacsony infláció az idén és jövőre már megerősödik, bár még alatta marad a kitűzött két százalék közeli célnak. Energiaárak nélkül a maginfláció növekedése azonban csak vontatottan halad.

Az infláció az euróövezetben az EU Bizottság prognózisa szerint a 2016-os 0,2 százakéról az idén 1,7 százalékra emelkedik, majd 2018-ban 1,4 százalékra mérséklődik. Az Európai Unióban pedig a tavalyi 0,3 százalékról az idén 1,8 százalékra emelkedik, majd 2018-ban 1,7 százalék körül alakul.

Az európai gazdasági növekedés motorja a lakossági fogyasztás javuló foglalkoztatásnak és nominális béremelkedésnek köszönhető növekedése. Az infláció vásárlóerőt csorbító hatása azonban az idén és jövőre már csillapítja majd valamelyest a lakossági fogyasztás gazdasági növekedést gerjesztő erejét. A beruházások növekedése bár mérsékelt ütemben, de folytatódik az alacsony hitelköltségeknek és a javuló világgazdasági aktivitásnak köszönhetően.

A bizottság prognózisa szerint az idén az euróvezetben 2,9 százalékkal, 2018-ban pedig 3,4 százalékkal növekednek a beruházások. Őszi prognózisában a bizottság 2,9 és 3,1 százalékos növekedési előrejelzéssel élt.

A foglalkoztatás javulása csökkenti a munkanélküliségi rátát az előrejelzési időszakban. Az euróövezetben a munkanélküliségi ráta a 2016-os 10,0 százalékról az idén 9,6 százalékra, 2018-ban 9,1 százalékra csökkent. Az Európai Unióban pedig a tavalyi 8,5 százalékról az idén 8,1 százalékra, jövőre pedig 7,8 százalékra. A jelzett értékek 2009 óta a legalacsonyabbak, de még mindig meghaladják a válság előtti szintet.

A GDP-arányos államadósság és a költségvetési hiány csökkenni fog az előrejelzési periódusban. Az euróövezetben a tagországok GDP-arányos költségvetési hiánya a tavalyi 1,7 százalékról 2017-ben és 2018-ban 1,4 százalékra csökken. A csökkenés elsősorban az alacsony kamatszintnek köszönhetően kisebb törlesztési terheknek tudható be, de nagyban hozzájárul a javuló foglalkoztatás adóbevétel növelő és a társadalombiztosítási kiadásokat csökkentő hatása is. A GDP-arányos államadósság a 2016-os 91,5 százalékról az idén 90,4 százalékra, jövőre 89,2 százalékra csökken. 

Az Európai Bizottság prognózisa 2008 óta első alkalommal minden uniós tagországra gazdasági növekedést helyez kilátásba a prognózis teljes futamidejére vonatkozóan. Még a recesszió által leginkább sújtott tagországok gazdasága is növekedésnek indult tavaly. A dollár árfolyamának erősödése és a kamatszint emelkedése azonban eltérő mértékben befolyásolja az egyes tagországok növekedési kilátásait.

Az Európai Bizottság prognózisa az új amerikai adminisztráció egyelőre még tisztázatlan politikai szándékaiban és a Brexit-tárgyalások kimenetelében látja az európai gazdasági növekedés legnagyobb kockázatait.